Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)

2004 / 1-2. szám - MAGYARORSZÁG ÉS A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK - Szilágyi Imre: Magyarország és a délszláv térség 1990 után

A magyar külpolitika és a délszláv térség 1990 után Szilágyi Imre Jugoszlávia szétesése és a magyar reakciók A z alakuló magyar és délszláv ellenzéki pártok 1989-től kezdve felvették egy­mással a kapcsolatot annak érdekében, hogy egymás tapasztalatait is felhasz­nálva igyekezzenek megtalálni a megfelelő' társadalmi-gazdasági formációt, illetve, hogy új alapokra helyezzék az egymás közötti viszonyt. Az 1990-ben megtar­tott szabad választások Magyarország szempontjából ellentmondásos helyzetet alakí­tottak ki. Az egykor az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Szlovéniában, Hor­vátországban, és Magyarországon a kommunista párt elveszítette hatalmát, s olyan mozgalom jellegű pártok (a HDZ, az MDF [és két párttársa], valamint az ebből a szem­pontból ilyennek tekintett hatpárti szlovén DEMOS) kerültek hatalomra, amelyek tö­rekvéseiben hangsúlyos elemet kapott az antikommunizmus, a nemzeti érdekek han­goztatása, a keresztény-konzervatív értékrend, a Közép-Európához, illetve Nyugat- Európához, a Vatikánhoz tartozás érzése. Az évszázadokig török fennhatóság alá tar­tozó Szerbiában azonban az a kommunista utódpárt nyerte meg a választásokat, amely nem csupán a kisebbségek iránt nem mutatott túl sok megértést, de egyre inkább szembekerült az európai értékrenddel, egyes nyugat-európai országokkal, illetve a pravoszláviával szemben állónak tekintett Vatikánnal is.1 Az új magyar politikai vezetés viszont mind a közös történelmi múlt, mind az em­lített értékrend, mind a jövőre vonatkozó elképzelések miatt közelebb érezte magát Horvátországhoz és Szlovéniához, mint Szerbiához. Ahogy Jeszenszky Géza külügy­miniszter - az értékrendet tekintve talán érthetően, de diplomáciai szempontból elég szerencsétlen módon - a külügyi bizottság előtti bemutatkozás idején megfogalmazta: Magyarország Horvátországgal és Szlovéniával „baráti", Szerbiával pedig „korrekt" viszonyra törekszik.2 Ez a nyilatkozat már csak azért is szerencsétlen volt, mert Jugo­szlávia fennállásáig az ország fővárosa Szerbiában volt, s ugyancsak Szerbiában él a legnagyobb lélekszámú jugoszláviai magyar kisebbség. Ugyanakkor az 1990 utáni idő­4 Külügyi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom