Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 1-2. szám - MAGYARORSZÁG ÉS A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK - Éger György: A kisebbségi kérdés Közép-Európában 1990 után
A kisebbségi kérdés Közép-Európában 1990 után Éger György A megváltozott térkép: új geopolitikai realitások M agyarország közvetlen környezetében 1990 után alapvető' változások történtek: öt addigi szomszédos állam közül három - Csehszlovákia, a Szovjetunió, valamint Jugoszlávia - felbomlott. Ezek területén 22 új állam jött létre. Magyarországot 1945-1990 között öt állam határolta, 1990 után már hét szomszédunk van: Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria. Nemzetközi jogi szempontból a fenti hétből csak két ország - Ausztria és Románia - létezett 1990 előtt is. Politikai és nemzetközi jogi szempontból fontos, hogy szomszédaink közül 2004. március 29-én a NATO tagjává vált Románia, Szlovákia és Szlovénia. A helyzetet tovább árnyalja, hogy 2004. május 1-től - Magyarországgal együtt - az Európai Unió tagja Szlovákia és Szlovénia is. A nem EU-tag szomszédaink közül viszont Ukrajna és Szerbia-Montenegró állampolgárainál Magyarország a schengeni előírások következtében 2003 őszétől vízumkötelezettség bevezetésére kényszerült, ami különösen a két országban élő nagyszámú magyarság miatt érzékeny kérdés. Visszatéve a térség geostratégiai átrendeződésére, az 1990 előtti status quót illetően elmondható, hogy Csehszlovákia két, Jugoszlávia öt, a Szovjetunió pedig tizenöt új, nemzetközi jogalanyisággal rendelkező államra bomlott. Magyarország környezete, továbbá a közép-európai térség geopolitikai realitása, erőviszonyai, maga a status quo tehát 1990 után alapvetően megváltozott. Nem lehet megkerülni a kérdést: mi okozta az egész térséget átrendező - Prágától Közép-Ázsiáig terjedő - változásokat? 48 Külügyi Szemle
