Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 1-2. szám - MAGYARORSZÁG ÉS A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK - Hamberger Judit: A magyar-szlovák viszony új esélyei
Hamberger Judit ció úgy fogadta el, hogy a koalíciós tag MKP igényeit egyáltalán nem vette figyelembe, sőt azokkal ellentétes törvényszöveget fogadott el. 3 Ezeknek a feltételeknek, a szűk lehetőségeknek az 1998 és 2000 közötti elemzését és értékelését adja Szarka Lászlónak az irodalomban szereplő tanulmánya. 4 Az első ciklus az első Dzurinda-kormány időszaka, 1998 októberétől 2002 szeptemberéig tartott. A második Dzurinda-kormány 2002 októberében lépett hivatalba. 5 A parlamentbe 1998 végétől 15 képviselőt, a 2002. szeptemberi választás után azonban már 20 képviselőt tudott küldeni. 6 Ez érvényes a magyar-magyar csúcstalálkozókra, és az azokból kialakult Máért-ülésekre és -határozatokra is. A Máért azon törekvése, hogy a kapcsolattartást intézményesítsék, azóta nem váltott ki olyan hisztérikus reakciókat, mint Meciar harmadik kormánya idején (1995—1998-ban). 7 Amikor a szlovák köztársasági elnök delegációja 2001-ben az USA-ba készült, az amerikai elnök személyesen kérte, hogy az MKP egyik vezető politikusa is legyen a delegáció tagja, amit a szlovák elnök delegációjának összeállításakor a szlovákok szerettek volna elkerülni. 8 „Sajnos a kisebbségi nyelvek hivatali használatáról szóló törvény elfogadásának a módja azt jelzi, hogy mélyek a magyarellenes reflexek a szlovákiai politikai életben. A törvény elfogadásakor éppen a legérintettebbnek, a Magyar Koalíció Pártjának a véleményét nem vették figyelembe. Budapestről egyértelműen jeleztük, hogy ez ellentétes azzal a szellemiséggel, amit a két ország között meg kívánunk valósítani. ígéretet kaptunk, hogy a magyarság jogos követeléseinek teljesítésére más törvények (például a kulturális törvény) nyelvhasználati fejezeteiben sor fog kerülni. A Magyar Koalíció Pártja tényleges partneri szerepének a biztosítása sarokköve lesz a szlovákiai eljövendő jogszabályalkotási folyamat magyar kormányzati megítélésének." Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1999. 305. o. 9 Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 2000. szeptember 9-én hiába kérette be a magyar külügyminisztérium a Szlovák Köztársaság magyarországi nagykövetét. „A magyar fél kifejezte aggodalmát a magyar nemzetiségű népesség által lakott dél-szlovákiai régió tervezett új közigazgatási felosztása miatt, és tájékoztatást kért a szlovák kormány álláspontjáról. Kifejtette, hogy a Dél-Szlo- vákiában egy tömbben élő magyar nemzetiségű lakosság ily módon más közigazgatási egységek között való esetleges felosztása ellentétes lenne több olyan nemzetközi megállapodással, melyeknek Szlovákia is részese, így a magyar-szlovák alapszerződéssel, az Európa Tanács ajánlásaival, és az EBESZ koppenhágai záróokmányával. A tömbben élő magyarság közigazgatási széttagolása a magyar kormány megítélése szerint rontaná a magyar nemzetiség jogai gyakorlásának azon esélyeit, hogy beleszólást kapjon saját ügyeinek intézésébe, illetve hogy hivatali ügyeinek intézése során saját anyanyelvét használja. Az új közigazgatási felosztás rontaná a térségbeli magyar és szlovák lakosság együttélésének feltételeit, ami óhatatlanul káros hatással lenne az ígéretesen fejlődő magyar-szlovák államközi kapcsolatokra is." Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2000,287. o. 10 A felmérések azt tükrözik, hogy a magyar kisebbség a szlovák-magyar viszony javulását jelentős mértékben az MKP kormányzati szerepléséhez köti. 11 Ennek általános érvényét és lényegét a Máért 2000. december 14-i zárónyilatkozata így fogalmazza meg: „A határon túli magyar legitim szervezetek a jövőben is országaik azon politikai erőivel működnek együtt különösen, amelyek a legmegfelelőbb módon képesek felkészíteni hazájukat a mihamarabbi EU-csatlakozásra. A Magyarországgal szomszédos országok csatlakozása az Európai Unióhoz a magyar nemzet egységes érdeke." Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2000,321. o. 12 Szlovákia a NATO-nak 2004. március 29-én, az Európai Uniónak pedig Magyarországgal együtt, 2004. május 1-jén lett tagja. 13 A státustörvény érvényesítésének ügyében azonban az Orbán-kormány a kedvező lehetőségeket túlértékelte, ezáltal az MKP belső helyzetét nagyon „megterhelte". 14 Mivel az MKP 1998 októberétől tagja a szlovák kormánykoalíciónak, a magyar külpolitika lehetőségeit az 1998 tavaszán kormányra került jobboldali Orbán-kormány és a 2002 tavaszán felállt baloldali Medgyessy-kormány idejére vonatkozóan tekintjük át. 15 A státustörvény körül kialakult feszültség időszakáig (2002 elejéig) Orbán Viktor magyar miniszter- elnök és Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök személyes jó kapcsolatot tartott fenn. 44 Külügyi Szemle
