Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Győri Enikő: A megosztottság nem akadálya a sikerességnek - Málta EU-csatlakozása
A megosztottság nem akadálya a sikerességnek - Málta EU-csatlakozása lidációt és a strukturális reformokat, odafigyelve a költségvetési hiányra és az adósság- állományra. Enélkül az EMU-csatlakozás sem lesz lehetséges (News Bulletin, 2004. augusztus 11.). A közös valuta bevezetését illetó'en a máltai kormány igen óvatos. 2004 februárjában a pénzügyi vezetésnek az volt a véleménye, hogy „a szigetország akkor csatlakozik majd az euróövezethez, amikor azt az ország érdeke megköveteli, nem pedig akkor és azért, mert valaki ezt várja tőlünk" (News Bulletin, 2004. február 25.). Málta egyelőre annyi kötelezettséget vállalt, hogy 2010-ig áttér a közös pénzre, „amint sikerül a magas deficitet a kitűzött 2006-os dátumig a megfelelő szintre levinni, minden bizonnyal kedvezővé válik a csatlakozás". Amennyiben minden maastrichti kritériumnak megfelel a szigetország 2006-ban, a közös valuta bevezetésére 2008-ban is sor kerülhet. A kormány - tekintettel a sok bizonytalanságra - egyelőre inkább kerüli az esélylatolgatást. A máltaiak egyébként nem kötődnek különösen a máltai fonthoz,42 tehát a használatáról való lemondás valószínűleg nem vezet majd felzúduláshoz. A stabilitási paktumról Málta eddig azt mondta, azt tiszteletben kell tartani. A lisszaboni folyamat célkitűzéseit Málta szerint rugalmasan, a valósághoz igazítva kell értelmezni.43 2004 augusztusában nemzeti akcióprogramot fogadtak el a foglalkoztatottság három százalékkal történő növelésére 2010-ig. A csatlakozás után egyébként pont az ellenkezője történt annak, amit vártak: a Máltán dolgozni kívánó EU-pol- gárok száma nemhogy nőtt, hanem enyhén csökkent (Neivs Bulletin, 2004. augusztus 22.). Málta 2005 elejére tervezi az uniós egészségkártya bevezetését. A turizmus a csatlakozás után is kulcságazat marad. A tíz új EU-tagállam közül Máltán kapja a legmagasabb állami támogatást az idegenforgalom; a kormányzati kiadások 3,4 százalékát áldozzák erre, szemben az EU 1,9 százalékos átlagával (Nezos Bulletin, 2004. augusztus 21.j.44 Teendő ebben a szektorban is van bőven, hisz két év alatt, tehát 2002 óta 12 százalékkal csökkent a beutazók száma (Neivs Bulletin, 2004. május 13.). Az inkább identitásbeli, mint gazdasági kérdés halászat terén a csatlakozási tárgyalások során elérteket időközben be is építették az acquis communautaire-be (lásd a 813/2004 sz. EU-rendeletet a lampukihalászatról és a máltai felségvizek megőrzéséről) (News Bulletin, 2004. augusztus 13.). A kormány tervezi egy ökoadó bevezetését, de ezt egyelőre nem merte meglépni a várható nagy felzúdulás miatt (érdekes módon s talán a jó tájékoztató kampánynak köszönhetően a tagsággal járó áfaemelést nem kísérte közfelháborodás). A közigazgatás korszerűsítése szintén elkerülhetetlen feladat. A nagyszámú köztisztviselő45 igen elkényeztetett helyzetben van (például rövidített nyári munkaidő a nagy melegre való tekintettel), s létszámuk nem igazodik a lakosság nagyságához. A kormány egy új törvény elfogadtatásával kíván úrrá lenni a helyzeten. Ami Málta uniós teljesítményét illeti, van még teendő. Az Európai Bizottság 2004. júliusi jelentése szerint a szigetország a leglassúbb az összes EU tagállam közül a belső piaci irányelvek átvételében; a szükséges jogszabályoknak csak hatvan százalékát ho2004. ó'sz-tél 67
