Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Győri Enikő: A megosztottság nem akadálya a sikerességnek - Málta EU-csatlakozása
Győri Enikő Hogyan tovább tagállamként? Kormányzati struktúra az uniós ügyek vitelére - Az európai uniós belső koordináció rendjére Málta a tárgyalások alatt jól bevált formulát választotta. Uniósügyi minisztériumot nem hoztak létre, azt túl költségesnek tartották. A szigetország által az unióban képviselendő pozíció kidolgozása a miniszterelnök közvetlen alárendeltségében folyik. A csúcsszerv az úgynevezett kabinet bizottság (Cabinet Committee), melyet a miniszterelnök vezet, aki egyben pénzügyminiszter is. Tagjai a külügyminiszter, a miniszterelnök-helyettes (aki jelenleg a belügyminiszter) és a brüsszeli máltai állandó képviselet (EU-misszió) vezetője (az állandó képviselő). Ez utóbbi vezeti a kabinet bizottságnak alárendelt uniósügyi tárcaközi bizottságot, mely péntekenként előkészíti a kabinet bizottság rá következő hétfői üléseit, szükség esetén megpróbálja tisztázni a tárcák közötti nézeteltéréseket, közvetít, hogy csak a leglényegesebb kérdések kerüljenek a miniszteri szintű szerv asztalára. Mindezt a munkát a Miniszterelnöki Hivatal és a külügyminisztérium EU-igazgatósága segíti. A máltai brüsszeli állandó képviselet jelenleg 25 főt alkalmaz, a végleges létszám elérését, a 37 főt 2004 végére tervezték. Ezáltal a máltai képviselők képesek lefedni az összes tanácsi munkacsoportot, illetve bizottságot. A Málta-EU Irányító és Végrehajtó Bizottságot meghagyták; ez a társadalmi szerv továbbra is tehet javaslatokat a kabinet bizottságnak. Politikai történések - Uniós tagállamként az első jelentős történés Máltán a 2004. júniusi európai parlamenti választás volt. Az Eurobarometer szerint a huszonötök közül a máltaiak foglalkoztak a legtöbbet a választásokkal (News Bulletin, 2004. augusztus 6.). A kampány - hasonlatosan a többi tagállamhoz - belpolitikai témák körül forgott. Sant - nem eredménytelenül - azzal riogatta a polgárokat, hogy június 12-e után a kormány drasztikusan csökkenteni fogja a nyugdíjakat. A kormány ezt többször cáfolta; jelezte, a nyugdíjreformról a viták csak a választások után indulnak meg. Az EP-választásokon elért 82 százalékos részvétel messze kimagaslik az unióban; ez az eredmény az új tagállamok között (az új tagállamok átlaga 44,2 százalék volt) a második legnagyobb (az utána következő Ciprusé 72 százalék volt), és a régi tagállamok közül is csak Belgiumban és Luxemburgban járultak többen az urnákhoz40 (News Bulletin, 2004. június 15.). Meg kell jegyezni, hogy ugyanakkor a máltai önkormányzatok egyharmadában tartottak választásokat. A választások kimenetele jól illeszkedett az európai trendhez: a kormányt itt is büntették a polgárok. A nyertes Labour a szavazatok 48 százalékát szerezte meg, s így három európai parlamenti képviselőt (MEP-t) küldhet Strasbourgba. A Nemzeti Pártnak összesen 41 százalék jutott, tíz százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban a parlamenti választásokon; ennyi voks két MEP küldéséhez elegendő. A kormány elismerte a vereséget; Gonzi miniszterelnök jelezte, tudják, „a kormánynak jobban kell dolgoznia" (Nezos Bulletin, 2004. június 14.). 64 Külügyi Szemle
