Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)

2004 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Győri Enikő: A megosztottság nem akadálya a sikerességnek - Málta EU-csatlakozása

Győri Enikő E belső adottságokból két további magyarázat adódik. Az egyik, a szigetországnak si­került elhitetnie, hogy Málta „más": nem terheli a kommunizmus öröksége, ha döcögő­sen is, de működő piacgazdasággal rendelkezik, és jóval magasabb az életszínvonal. Más szigetország mivolta és kicsiny mérete miatt is; egyedülállóak a problémái, ezek egyedi kezelést igényelnek, így kivételt érdemel bizonyos uniformizáló szabályok alól.24 A másik ok az angolszász közigazgatási hagyományban és kultúrában rejlett. A tár­gyalások légköre nem volt idegen a többnyire brit (és amerikai) elit iskolákban tanult máltai vezetés számára. A tárgyalásokért a fő felelősséget a külügyminiszter, Joe Borg viselte, de a főtárgyaló az a Richard Cachia Caruana volt, aki évtizedeken át Fenech Adami miniszterelnök mellett tevékenykedett annak legfőbb bizalmasaként, személyi titkáraként. Az általa irányított úgynevezett szűk körű tárgyalódelegáció (core nego­tiating group) rajta kívül Málta brüsszeli EU-nagykövetéből, a külügyminisztérium EU-igazgatóságának vezetőjéből és a külügyminiszter személyi titkárából állt. Munká­jukat a Miniszterelnöki Hivatalban helyet kapó titkárság segítette, valamint témától függően a tárcák képviselői. Cachia Caruana végig remekül taktikázott és kamatoztat­ta kiváló képességeit.25 Végül a sikerességhez elengedhetetlen volt az Egyesült Királyság (s néhány esetben Olaszország) támogatása, s az Európai Bizottság együttműködése. Tekintettel az erős belpolitikai megosztottságra, a tárgyalások előrehaladtával a sikeres belépés már nem csak a máltai kormánynak, hanem a bizottságnak és a tagállamoknak is a szívügyévé vált. Egyetlen másik jelölt államban sem kampányolt olyan vehemensen a csatlakozás mellett sem az Európai Bizottság, sem a tagállamok, mint Máltán. Málta összesen 77 kérdésben kapott állandó vagy átmeneti kedvezményt az acqnis commu- nautaire alkalmazása alól ( www.mic.org.mt ). A magas szám a máltai tárgyalócsapat ügyes­ségét bizonyítja. Meggyőző erővel tudták ugyanis előadni kéréseiket az Európai Bi­zottságnak; érvrendszerük mindig bizonyos belpolitikai vagy szociális problémákon alapult, függetlenül attól, hogy azok valóban megalapozottak voltak-e. Fontos hivat­kozási alap volt végig az ország mérete is: a kicsiséggel Málta igen eredményesen ope­rált, azaz mindig sikerült megmagyarázni, hogy bizonyos uniós szabályok átvétele alól miért kell felmenteni a szigetországot. Egyes esetekben azzal indokolták a mentességi kérelmet, hogy az amúgy sem kerül semmibe az EU-nak. Másszor pedig azon alapult a máltai érvrendszer, hogy pontosan az uniós szabály alkalmazása alóli felmentéssel lehet elérni a szigetország esetében az acquis célját (Pace 2003, 3. o.). Nemegyszer ho­zakodott elő Málta eredményesen azzal a fegyverrel is, hogy egy bizonyos témakör olyan fajsúlyú politikai kérdés, hogy engedmények kicsikarása nélkül megbukik a csatlakozás, azaz a máltaiak el fogják utasítani a belépésről szóló szerződést. A méretre és a várható súlyos szociális következményekre való hivatkozással sike­rült Máltának eredményeket elérnie több kulcsfontosságú fejezet tekintetében. A kis, behatárolt földterület, a csekély számú lakosság és a nagy népsűrűség volt az ütőkár­52 Külügyi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom