Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Győri Enikő: A megosztottság nem akadálya a sikerességnek - Málta EU-csatlakozása
Győri Enikő Földközi-tenger két partja közötti „híd hivatását" éppen az unióban fogja kiteljesíteni. (Az ellenzék szerint ennek éppen ellenkezője fog történni, ha az ország egyoldalúan valamelyik partra rögzíti magát.) A máltai külpolitika második fő iránya a mediterrán együttműködés és a térség közös érdekeinek képviselete. A szigetország az EU-ban e térség szószólója kíván lenni, és azt a felfogást vallja, hogy a Földközi-tenger két partja közti jóléti szakadék csökkentése nélkül Európa biztonsága hosszú távon nem szavatolható. Észak-Afrika és a Közel-Kelet államaival Málta kétoldalú (szabadkereskedelmi, kettős adóztatást kizáró stb.) egyezmények láncolatát igyekezett kiépíteni. Legfontosabb, politikailag probléma- mentes partnerei a térségben Egyiptom és Tunézia. Líbiával folytatódott a szankciók felfüggesztése nyomán újraindult - elsősorban gazdasági — kapcsolatépítés, növekvő máltai exporttal. (A Dom Mintoff alatti szintre persze e kapcsolatok aligha juthatnak el újra.) Líbia a mai napig kedvezményes áron szállít olajat Máltának, a szigetország pedig az elmúlt év során növelte ottani gazdasági jelenlétét: kereskedelmi kirendeltséget, egy líbiai-máltai vegyes vállalat pedig két vámmentes áruházat nyitott. A szigetország szorgalmazza Málta bevonását az euromediterrán együttműködésekbe (lásd lejjebb). További különleges vonása a máltai külpolitikának az ország tagsága a Nemzetközösségben, ami az elmúlt években nem volt eseménytelen (kasmíri válság, Zimbabwe fölfíiggesztése a szervezetben). Málta igyekszik a méreteinél nagyobb súllyal hallatni hangját az őt közvetlenül látszólag nem érintő világpolitikai kérdések megoldásában is. 2001. szeptember 11-e e tekintetben nem fordulatot, hanem az eddigi hangsúlyok fölerősödését hozta. A kormány és az elnök egyértelműen elítélte a szeptember 11-i terrortámadást, kinyilvánítva szolidaritását az amerikai néppel. A kormány fokozta a belbiztonsági intézkedéseket. Csatlakozott az ENSZ BT 13. sz. határozatához, és az elsők között írta alá és ratifikálta a terrorizmus finanszírozásának megakadályozásáról szóló ENSZ-egyezményt. Üdvözölte a terrorizmusellenes koalíció létrejöttét, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a jelenséget csak az okok felszámolásával lehet megszüntetni. A további fegyveres fellépés lehetőségére aggodalommal tekint. Málta érzékenységének középpontjában a béke, különösen a Mediterráneum békéjének megőrzése áll. Ennek egyetlen hatékony eszköze máltai megítélés szerint a párbeszéd és az együttműködés, a „mare nostrum" térségében jelen lévő három nagy mono- teista vallás erkölcsi tanításainak torzításmentes érvényre juttatása. Málta a „civilizációk útkereszteződésében" van, és aggasztja a civilizációk összeütközésének elmélete és eshetősége, konkrétan pedig az erőszak eszkalációja a Szentföldön. A békés megoldás csak Izrael Állam biztonságának garantálása és a palesztin állam megteremtése révén érhető el. (Jeruzsálem státusa kapcsán — egyedülálló módon — a Vatikán elképzeléseit osztja.) Málta rendre csatlakozik az EU vonatozó állásfoglalásaihoz, amely bizonyos elmozdulást jelent a korábbi, különösen a Mintoff-évek egyértelműen palesz50 Külügyi Szemle
