Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Győri Enikő: A megosztottság nem akadálya a sikerességnek - Málta EU-csatlakozása
Győri Enikő ben vagy import vagy export tárgya, ezért - ellentétben a nagyobb európai országokkal - mindent nagy és állandó szállítási költség terhel. Ez felfelé nyomja az árakat, amelyek így nem terhelhetők még tovább forgalmi adóval is. Ha mégis ez történne, akkor az Máltát örökre a „low cost" ország szerepére kárhoztatná, míg a szakképzett munkaerővel és magas szellemi tó'kével rendelkező' kis országnak inkább a minőség és nem az árak versenyében kell részt vennie. Az EU-tagfelvételi kérelmet Sant, bár nem vonta vissza, befagyasztotta, a PfP-ből pedig kivonult. 1997-ben elkészült a kelet-közép-európai jelöltekről és a felvételre ugyancsak pályázó Ciprusról az országvélemény: az Európai Bizottság az Európai Tanácsnak 5 + 1 országgal tanácsolta a tárgyalások megkezdését. Ezt az állam- és kormányfők 1997 decemberében Luxemburgban vissza is igazolták. Mindezalatt Máltán a Sant-kormány népszerűsége gyorsan elillant, amikor a máltaiak rájöttek, hogy az áfa helyett bevezetett adónemmel még rosszabbul jártak. Másrészt a Munkáspárt nagy öregje, Mintoff sosem fogadta el Santot, s a háttérből szította a kormánypárton belüli ellentéteket. Ennek volt köszönhető, hogy egy nem különösebben jelentős ügyben, egy kikötői koncesszió megadásához kapcsolt bizalmatlansági indítványon elvérzett a Sant-kormány. 1998-ban előrehozott parlamenti választásokat tartottak, amelyeken a Nemzeti Párt győzött. Az NP az EU-csatlakozás programjával diadalmaskodott, s attól kezdve ez képezte fő bel- és külpolitikai célkitűzését. Első lépésként „reaktiválta" a Munkáspárt által befagyasztott csatlakozási kérelmet. Az unióban azonban nem övezte korlátlan lelkesedés az újabb máltai irányváltást. A legjellemzőbb hozzáállás az volt, hogy a szigetországnak végre el kellene döntenie, merre kíván továbbhaladni; megbízhatatlan partnerre, pláne megbízhatatlan új tagállamra az uniónak nincs szüksége. 1999 decemberében Helsinkiben az Európai Tanács úgy döntött - felzárkóztatva a Luxemburgban kihagyottakat és megbocsátva Máltának -, Törökország kivételével minden felvételre pályázóval nekikezd a csatlakozási tárgyalásoknak. Ez 2000. február 15-én meg is történt.20 A máltai vezetésnek ugyanakkor azt is egyértelműen a tudtára hozták: újabb váltás esetén nem lesz több esélye a szigetországnak a belépésre. Málta tehát belső politikai helyzetéből adódóan egyszerre került a startvonalra a kelet-közép-európaiak második hullámával. Az ország helyzete a tagfelvételi folyamat alatt Gazdaság - Málta kicsiny, nyitott gazdaságú ország. Nyersanyagban szegény, talaja terméketlen; mezőgazdasági termékekből a szükséges mennyiségnek csak a 20 százalékát képes előállítani (The World Factbook - Malta 2004). A nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején a struktúraváltás jegyében Málta sikeresen honosított meg új iparágakat, illetve fektetett mind többet a kecsegtető szolgáltatói szektorba. A World Economic Forum 2003. decemberi globális információtechnológiai jelentésében a 27. helyre rangsorolta Máltát az IT-használatában (eggyel megelőzve Olaszországot és jó48 Külügyi Szemle
