Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Győri Enikő: A megosztottság nem akadálya a sikerességnek - Málta EU-csatlakozása
Győri Enikő nekülő felfedezői fordultak meg a szigeten. Az első lakosok az akkor még minden bizonnyal létező földhídon keresztül érkeztek Szicíliából hétezer évvel ezelőtt. Nyomaikat titokzatos, i. e. 2000 körüli időkből származó, megalitikus templomok őrzik, melyek építéséről s e nép kultúrájáról igen keveset tudunk (s annál is kevesebbet arról, hogy miért tűnt el nyomtalanul e civilizáció). Ezután a föníciaiak, a rómaiak, a bizánciak, az arabok, a normannok, a spanyolok mind megjelentek s be is rendezkedtek hoszszabb-rövidebb időre.6 Málta identitása szempontjából rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy i. sz. 60-ban Szent Pál a máltai partok közelében szenvedett hajótörést; ezután tértek át a sziget lakosai a keresztény hitre. 1530-ban V. Károly német-római császár és spanyol király a szigetet a korábban Jeruzsálemből, majd Rodoszról menekülő Szent János rend' lovagjainak adományozta. A lovagok kezdetben nem lelkesedtek túlzottan a helyért: a vidék kietlen, a talaj terméketlen volt. A védelmi rendszernek még csak a kezdeményeit sem építették ki, ráadásul igen alacsony volt a lakosság, így a szóba jöhető munkaerő száma. A közös ellenség, a török azonban gyors cselekvésre késztette őket: Az 1565-ös nagy ostrom (Great Siege) idejére a harmincezer fős török sereg már egy erődrendszerrel találta szemben magát, mely mögött hétszáz lovag és kilencezer helybéli várta a támadást8 (Richards 1996,14. o.). A jó pár héten át elhúzódó csata a máltaiak győzelmével ért véget: a török flotta hazaindult, így Európát ebből az irányból már nem fenyegette veszély. Málta európaisága legdicsőbb tetteként tartják ma is számon e történelmi eseményt. A brit korona fennhatósága alatt A sziget soron következő agresszorai a franciák voltak: Napóleon 1798-ban foglalta el, s egyik első intézkedésével száműzte a lovagokat. A rend sorsa attól kezdve vált el Máltáétól. A francia uralkodó megfosztotta a szigetországi nemeseket kiváltságaiktól, a katolikus egyház javait elkoboztatta, a lovagok palotáit tönkretette. így sikerült kivívnia maga ellen a máltaiak haragját s ezzel Málta egyetlen felkelését a történelem során. 1800-ban a máltaiak brit segítséggel elkergették a francia sereget, s - oltalomra vágyva - maguk kérték, hogy a korona gyarmatává váljanak. Az 1814-es párizsi békével Málta több mint másfél évszázadra brit fennhatóság alá került.9 A britek fokozatosan ébredtek rá a sziget stratégiai jelentőségére: a krími háborúban, majd a Szuezi-csatorna megnyitása után fontos tengeri bázissá vált (utánpótlás-vételezés, a földközi-tengeri forgalom ellenőrzése, dokkok). Az első világháborúban Málta „Európa nővérkéje" lett: mintegy 25 ezer sebesült katonát gyógyítottak itt. 1921-ben Málta részleges autonómiát kapott, majd mikor a brit kormány szükségletei úgy kívánták, jött újra a központosítás, az 1921-es alkotmányt10 felfüggesztették (1930). 1931 és 1933 között újra életbe léptették, majd - a háborús készülődés jegyében 42 Külügyi Szemle
