Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Gazdag Ferenc: Nonproliferációs kérdések az Európai Unió politikájában
Gazdag Ferenc A hordozóeszközök A tömegpusztító fegyvereket célba juttató eszközök már évtizedek óta külön tételként szerepelnek mind a fegyverkezési, mind a leszerelési folyamatokban. Természetesen eleinte csak a nukleáris robbanófejeket szállító eszközök és technológiájuk állt előtérben, s az 1987-ben az USA, Kanada, Nagy-Britannia, Japán, Franciaország, Olaszország és az NSZK által létrehozott Rakétatechnológiai ellenőrzési rendszer (Missile Technology Control Regime - MTCR) tevékenysége is erre irányult. A részt vevő államok köre folyamatosan nőtt, mára 33-ra gyarapodott.34 A részt vevő államok 1993 januárjában döntöttek a vegyi és biológiai fegyvereket is hordozni képes eszközök felvételéről az érzékeny termékek listájára. A technológiai fejlődéssel párhuzamosan a listát folyamatosan frissítik. A Rakétatechnológiai ellenőrzési rendszer az egyetlen olyan multilaterális fórum, amely a tömegpusztító fegyverek célba juttatására alkalmas rakéták és a velük kapcsolatos technológiák elterjedésének megakadályozásával foglalkozik. A részt vevő országok szigorü korlátozó szabályokat érvényesítenek az érintett termékek és eljárások kereskedelme vagy más módon történő átadása során. Ez a gyakorlat az ellenőrzött termékek integrált, közös listájának betartásán alapul. A rendszerben képviselt partnerországok nem hoznak kollektív exportengedélyezési döntéseket. A tagok saját felelőssége, hogy nemzeti exportengedélyezési politikájuk összhangban legyen az irányelvekben (Export Control Guidelines) és a mellékletben (Equipment and Technology Annex) foglaltakkal. A rendszer céljaival összefüggő kérdésekről - egyes országok releváns export-ellenőrzési gyakorlata, a rendszer hatálya alá eső fegyverek, illetve az indításukra, valamint szállításukra alkalmas eszközök beszerzésére irányuló törekvések stb. - a tagok folyamatosan kicserélik információikat. Az irányelvek kiterjednek a nukleáris, biológiai és vegyi töltetek hordozására alkalmas eszközökre is. Az irányelvekhez csatolt melléklet ezeket a rakétákat olyan eszközökként határozza meg, amelyek alkalmasak 500 kilogramm töltet hordozására, és hatótávolságuk legalább 300 kilométer. A melléklet két fejezetet pontosítja a hordozóeszközök fogalma alá eső tételeket. Eszerint az első kategóriába a teljes rakétarendszerek és alrendszerek, robbanó töltetek, irányító rendszerek, vagy rakétafokozatok, míg a második kategóriába a rakétarendszerek komponensei, valamint rakétafejlesztési és gyártási technológia tartoznak. A partnerországok évente egy alkalommal - általában októberben - plenáris ülést tartanak, amelynek az elnökségét rotációs alapon látják el. A plenáris ülés elnöke egy évig az egész rendszer soros elnökeként is eljár. 1999-2000-ben ezt a tisztséget Hollandia töltötte be, 2000 októberében Finnország, 2002-ben Lengyelország került erre a posztra. A plenáris ülések közötti időszakban a folyó ügyeket a Párizsban havi rendszerességgel ülésező összekötő'csoport (Point of Contact - POC) tárgyalja meg. Évente egy-két alkalommal a fővárosokból érkező szakértők is részt vesznek az összekötő csoport munkájában (RPOC 14 Külügyi Szemle
