Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Gazdag Ferenc: Nonproliferációs kérdések az Európai Unió politikájában
Gazdag Ferenc getettségcsökkentési programok, politikai és gazdasági eszközök, az illegális tevékenységek tilalma és végsó' esetben az ENSZ-alapokmánynak megfelelően a kényszerítő eszközök. Az ET-jelentés megfogalmazásai mindenesetre csak rövidítve köszönnek vissza a CFSP főmegbízott Javier Solana által ugyanezen ülésen beterjesztett „EU biztonsági stratégia" szövegéből. A tömegpusztító fegyvereket és elterjedésüket ez a dokumentum is csak a terrorizmussal összefüggésben említi, utalva arra, hogy a legijesztőbb forgatókönyvek közé tartozik annak lehetősége, hogy terrorista csoportok tömegpusztító fegyverekre tesznek szert. A megfogalmazásból azonban nyilvánvaló, hogy az EU biztonsági stratégiája elsősorban a vegyi és biológiai fegyverekre utal.22 Mindazonáltal ismételten le kell szögezni, hogy az EU nukleáris nonproliferációs tevékenységének hitelességét alapvetően a két nukleáris tagállam politikája határozza meg. Ha e két állam stratégiáját olyan elemek köré építi, mint a biztonság, a nukleáris biztonság, a transzparencia, az elégségesség és a minimális elrettentés, akkor az EU is hiteles magatartást tud felmutatni.23 Ebbe még az is belefér, hogy az NPT 1. cikkely széles értelmezésével akár Párizs vagy London politikai és technikai segítséget nyújtson a nemzetközi normákat betartó új nukleáris hatalmaknak (például Indiának vagy Pakisztánnak), hogy eszközrendszerüket korrekt módon kezelhessék. Ez a két hatalom nyújthat pozitív garanciákat is, amelyek olyannyira fontosak a nukleáris nonproli- feráció területén, amint azt az ismétlődő észak-koreai igények is mutatják. Ilyen alapon magyarázható az Iránnal kapcsolatos amerikai és európai megközelítés különbsége is: az amerikai külpolitika inkább erő alkalmazásával, míg az európaiak inkább tárgyalásokkal kívánják a helyzetet megoldani. Viszont mindkét európai nukleáris hatalom mindeddig kitért azon kérdések érdemi taglalása elől, amelyek a nemzeti keretekben fejlesztett nukleáris képességek stratégiai és politikai racionalitására vonatkoznak. Holott mind Londonnak, mind Párizsnak előbb-utóbb nyilatkoznia kell arról, hogy az európai védelmi képességek fejlesztésében mi lesz a szerepe a brit és a francia nukleáris erőnek. A posztbipoláris nemzetközi struktúrákban milyen típusú válságok és milyen jellegű fenyegetések ellen tartják fenn e képességeket, s hogy ezek a képességek védik-e a többi uniós tagállamot vagy nem.24 A NATO stratégiája adott 1991 óta, a két vezető európai hatalom képességei ehhez kapcsolódnak, s ennélfogva alapvető a fenti kérdés tisztázása. Biológiai és vegyi fegyverek A tömegpusztító fegyverek külön kategóriáját képviselik a biológiai és vegyi fegyverek.25 Az előbbiek patogén anyagokkal érik el hatásukat, az utóbbiak pedig a különféle vegyi anyagok mérgező tulajdonságait használják fel halál vagy sérülés oko8 Külügyi Szemle
