Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)

2004 / 1-2. szám - KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATSZEMLE - Füsti Molnár Zsuzsa: Peter Van Ham : Háború, hazugságok és videofelvételek: a public diplomacy és az Egyesült Államok terrorizmus elleni háborúja

Könyv- és folyóiratszemle teinek a koordinálása valamint az „USA márkanév" világszintű ellenőrzése. Az iroda valamint a Coalition Information Center az úgynevezett azonnali válasz erőit alkotják, amelyek a nap 24 órájában készen állnak arra, hogy semlegesítsék az Egyesült Álla­mokról szóló negatív információkat és híreket. Ezenfelül az Iraq Public diplomacy Group az európai és a közel-keleti lapszerkesztőket, külpolitikai szakembereket és médiát igyekezett meggyőzni a háború szükségességéről. A közelmúltban megjelent egy pro­minens amerikai írók műveiből összeállított, arabra, franciára, spanyolra és oroszra is lefordított válogatás, amely az amerikai értékek (szabadság, sokszínűség és demokrá­cia) felvonultatásával igyekszik emberibbé tenni az Amerikáról világszerte kialakított negatív képet. A public diplomacy módszerei is egyre tökéletesednek: jelenleg marke­tingkutatások folynak arról, hogyan lehetne még hatásosabban elhelyezni a piacon az „USA márkanevet". A politikai üzenetek csomagolásában egyre inkább a kulturális kü­lönbségek iránti érzékenység kap kiemelt szerepet, vagyis nem az a legfontosabb, hogy valaki mit mond, hanem az, hogy mások azt hogyan értik. Ez pedig a közös értékek felkutatását és elemzését teszi szükségessé, annál is inkább, mivel az amerikai és a mu­zulmán társadalom alapértékei igencsak különböznek, és az azonos értékek esetében is eltérő azok prioritási sorrendje. Például az első öt alapérték a muszlim világban a hit, a család, az igazság, a törekvés és a tudás, míg az amerikai társadalomban a szabad­ság, a család, a becsületesség, az önbecsülés és az igazság. így a public diplomacy a kö­zös értékekre alapozva próbál kapcsolatot teremteni a megcélzott közönséggel. Ebben a folyamatban a módszereknek is fontos szerep jut, hiszen például míg az arab világ­ban például az érzelmek kimutatása együtt jár a kommunikációval, és az amerikaiak viselkedésére jellemző racionalitás ott kifejezetten visszatetsző. A public diplomacyt érő számtalan kritika éppen az eltérő értékekre hivatkozva tartja kilátástalannak az amerikai márka elfogadtatását a világgal. Joshua Muravchik szerint a mohamedán világ nem kér az amerikai értékekből, és saját problémáiért is az Egye­sült Államokat teszi felelőssé, így arra a következtetésre jut, hogy „nem a mi márkánk­kal van a baj, hanem az ő vásárlási szokásaikkal". Naomi Klein ezzel szemben úgy lát­ja, hogy maga a termék jelenti a problémát, hiszen az amerikai külpolitika nem váltja be ígéreteit, ezért több millió, főleg muzulmán ember haragját vonja magára. Az ígéret és imázs valamint a tényleges politika közötti szakadék lassan aláássa Amerika hitelét. Füsti Molnár Zsuzsa 286 Külügyi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom