Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 1-2. szám - MAGYARORSZÁG ÉS A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK - Szilágyi Imre: Magyarország és a délszláv térség 1990 után
A magyar külpolitika és a délszláv térség 1990 után zése az volt, hogy „az önkormányzatoknak kellő ereje és hatalma legyen ahhoz, hogy a vonzáskörzetükbe tartozó emberek érdekeit érvényesítsék",86 akkor azt mondhatjuk, hogy ez a hagyományos külpolitikai felfogás értelmében és mindenekelőtt jugoszláviai hatalmi elit felfogásában, egyfajta, a belügyekbe való speciális beavatkozás volt, és amint majd látni fogjuk Belgrad ezt így is értelmezte. Egészen más lehetőségeket és feladatokat jelentett Magyarország számára a horvátországi helyzet. Magyarország itt is arra kényszerült, hogy segítséget nyújtson a határon túli magyarok számára, ez azonban ebben az esetben politikai nehézséget nem jelentett, csupán bizonyos mértékű anyagi elkötelezettséget. A magyar kormány így 200 millió forinttal járult hozzá a horvátországi magyar települések újjáépítéséhez.87 Ismét más feladatok jelentkeztek a magyar-szlovén viszonylatban. Bár 1999-ben a két ország kisebbségi vegyes bizottsága már a 4. ülését tartotta, megoldásra váró problémák annak ellenére is bőven voltak, hogy a két ország között szinte példaszerűen jó volt a viszony. Több feladatot kellett megoldani a két ország közötti határátkelőkkel kapcsolatban. A magyar félnek mindenekelőtt a magyarországi szlovénok anyanyelvi oktatásának, valamint a kétnyelvű személyi okmányok és a nemzetiségi névhasználat biztosítása terén voltak teendői, a szlovén félnek a lendvai magyar könyvesbolt, illetve a múzeum és könyvtár helyzetét kellett rendeznie. Kétségtelenül a két ország közötti jó viszonynak (valamint kisebbségeik sok szempontból hasonló helyzetének) köszönhető, hogy a két fél úgy döntött, közösen kezdeményezik „az Európai Unióban és az Európa Tanácsnál a nemzetközi kisebbségvédelmi jogi normák további bővítését. Ugyancsak e jó viszonynak köszönhető, hogy ebben a dokumentumban állást foglaltak amellett, hogy a magyar fél „nyújtson támogatást a szlovéniai magyar közösségnek a magyar államalapítás ezredik évfordulójának méltó megünnepléséhez.88 Délszláv kapcsolatok 2000 elejétől Ez az időszak egyfelől új reményekre jogosított fel, hiszen Horvátországban is és Jugoszláviában is új, a nyugat-európai elvárásokhoz a korábbiaknál jobban alkalmazkodó politikai elit került hatalomra, ugyanakkor nem várt nehézségek is jelentkeztek. Az egyik ilyen - az előzményeket tekintve valóban - meglepő eset a szlovén viszonylatban következett be. Bár - mind a kétoldalú mind a nemzetközi szintű együttműködést tekintve - ezt az időszakot is az immár hagyományosnak tekinthető jó viszony jellemezte (a szlovén külügyminisztérium éves jelentései ezt számos alkalommal kiemelték),89 2002-ben Magyarország arra kényszerült, hogy diplomáciai úton tiltakozzon amiatt, hogy a szlovén fél állat-egészségügyi okokból az államhatáron elvégzendő állatorvosi vizsgálat addig érvényben volt illetékének nagyságát 2002. április 12-étó'l miniszteri rendelettel a harmincszorosára emelte. A rendelkezéssel kapcsolatban - amely 2004. tavasz-nyár 19
