Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 1. szám - KÖZEL-KELET - Schweitzer András: Jeruzsálem nemzetközi jogi státusa - politikai dokumentumok és értelmezések
Jeruzsálem nemzetközi jogi státusa - politikai dokumentumok és értelmezések alábbiak voltak: az izraeli fegyveres erők kivonása a konfliktus során elfoglalt területekről, minden katonai követelés és a hadi állapot megszüntetése, a térség minden állama szuverenitásának, területi integritásának és politikai függetlenségének valamint annak a jogának tiszteletben tartása és elismerése, hogy békében, biztonságos és elismert határok között, fegyveres fenyegetések és támadások nélkül élhessen.11 Az alapokmány értelmében a tagállamok kötelesek elfogadni és végrehajtani a Biztonsági Tanács határozatait.12 Azonban azt a kérdést, hogy a határozat vonatkozik-e Jeruzsálemre, az izraeli és arab oldal különbözőképpen ítéli meg. Kétségtelen tény egyfelől, hogy Izrael Kelet-Jeruzsálemet is a 242-es határozat megszületése előtt, vagyis a hatnapos háború során foglalta el. Ugyanakkor izraeli álláspont szerint nem véletlen, hogy a szöveg szerint a fegyveres erők kivonása „a területekről" és nem az „összes területekről" kell, hogy megtörténjen (az angol szövegből még inkább kitűnik a különbség: a szövegben szereplő „from territories" nem feltétlenül azonos a „from the territories" vagy a „from all the territories" szerkezetekkel). Az arab álláspont szerint nincs jelentősége annak, hogy a szöveget így fogalmazták meg. Dore Gold, 1997-1999 között Izrael ENSZ-nagykövete Jerusalem in International Diplomacy címen 2001-ben írott tanulmányában rámutat: a hatvanas évek végén amerikai és brit szóvivők is hangsúlyozták, hogy a 242-es határozat nem szólít fel teljes izraeli kivonulásra. Gold szerint a megfogalmazás szándékos, Lord Caradon, az ENSZ- be küldött brit nagykövet visszautasította a szovjet kérést, hogy a szövegbe kerüljön be, hogy Izraelnek „minden" területről ki kell vonulnia. Más szövegváltozatokból egyébként hiányzik a félreérthetőség. „A 242-es francia és angol szövegváltozata közti eltérés jelentőségéről is vita folyik... meg kell jegyezni, hogy a nemzetközi jogban, ha a szövegek értelmezése nehézségbe ütközik, kiindulópontként az eredeti változatot használják. Minthogy brit javaslatról van szó, ez az angol szöveg" - szögezi le Dore Gold. Csakhogy az ENSZ BT számos későbbi határozata (252, 267, 476, 478) leszögezte, hogy Jeruzsálemre is érvényesek az 1949-ben aláírt negyedik genfi egyezmény idegen területek háborúban történt megszállásra vonatkozó cikkelyei (például a megszállt területek annexiójának tilalma, illetve a civilek védelméről szóló kitételek háború idején), illetve, hogy a Kelet-Jeruzsálem státusának megváltoztatására vonatkozó izraeli lépések törvénytelenek. Az izraeli Jeruzsálem-törvény A Jeruzsálem státusáról szóló harmadik egyoldalú nyilatkozat a „Jeruzsálem, Izrael fővárosa" címen 1980. július 30-án kiadott alaptörvény, mely szerint: „Izrael fővárosa az egész egyesített Jeruzsálem. Jeruzsálem az államelnök, a parlament, a kormány és a 2003. tavasz 69
