Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 1. szám - KÖZEL-KELET - Schweitzer András: Jeruzsálem nemzetközi jogi státusa - politikai dokumentumok és értelmezések
Jeruzsálem nemzetközi jogi státusa - politikai dokumentumok és értelmezések Schweitzer András A Jeruzsálem feletti szuverenitás rendezése kétségtelenül az arab-izraeli konfliktus megoldásának kulcsa. Talán csak a palesztin menekültek helyzetének problémája jelent hasonló súlyú kihívást. A feladat összetettségét mutatja, hogy a béke iránt táplált reményeket eloszlató, máig tartó második intifáda az akkor még ellenzéki vezérnek (jelenlegi izraeli kormányfőnek), Ariel Saronnak a jeruzsálemi Templom-hegyen tett látogatásával kezdődött, s a Templom-hegy éppen az a hely, melynek hovatartozásáról a megegyezés legreménytelibb pillanatában, a tabai tárgyalásokon sem sikerült elvi egyezségre jutni. A Jeruzsálem-kérdés rendezése természetesen minden összetevőjével együtt is elsődlegesen politikai probléma. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a nemzetközi jognak nem lenne „mondanivalója" Jeruzsálem hovatartozásáról. Éppen ellenkezőleg: az elmúlt évtizedekben temérdek színvonalas tanulmány foglalkozott a város nemzetközi státusával1, sőt a kérdésről 1980-ban Bécsben a világ legkülönbözőbb tájairól meghívott 120 nemzetközi jogász és politikus részvételével nemzetközi konferenciát is tartottak.2 Kétségtelen tény: jelenleg nem mutatható fel olyan nemzetközi szerződés, melyből a Jeruzsálem feletti legitim uralom egyértelműen levezethető lenne. Ugyanakkor számos olyan dokumentum létezik, mely hivatkozási alapul szolgálhat a Jeruzsálem-kérdés tisztázására törekvők számára. Az alábbiakban lépésről lépésre, időrendben bemutatjuk a legfontosabb nemzetközi jogi szerződéseket, illetve igyekszünk elfogulatlanul ismertetni ezek régi és újabb értelmezéseit. (Jellemző, hogy a tárgyalt dokumentumok értelmezése nemritkán egyetlenegy szókapcsolaton múlik, vagy csak a nemzetközi jogi okmány megszületésének körülményei, illetve a megszövegezők későbbi deklarációi segítenek a különböző, egymásnak olykor homlokegyenest ellentmondó szövegértelmezések közötti eligazodásban.) Végül tanulmányunk összegzéseként bemutatjuk a Jeruzsálem jogi státusáról szóló eddigi vitákban felmerült valamennyi legfontosabb érvet és azok lehetséges konklúzióit. 62 Külügyi Szemle
