Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 3. szám - EURÓPA - Boros Ferenc: A "visegrádi együttműködés" és perspektívája
Boros Ferenc szlovák kormányfő Pozsony bekapcsolódásának jelentőségét emelte ki elsődlegesen, s úgy vélekedett, hogy az elfogadott konkrét projektek realizálása bizonyítani fogja, hogy „képesek vagyunk országaink állampolgárai érdekében együtt dolgozni". Kérdésekre válaszolva Zeman cseh miniszterelnök úgy reagált, hogy a visegrádi csoport működésének intézményesítése és a csoport bővítése kérdésének a felvetése nem aktuális, e kérdések csak a belső átalakulás és az elért eredmények után kerülhetnek esetleg szóba. Megítélése szerint a V4-együttműködés az EU-tagság után is létezni fog, hasonló módon, mint a Benelux szövetség. Buzek lengyel miniszterelnök azt a tanácskozáson tett javaslatát emelte ki, miszerint a Kelettől való függőség csökkentése érdekében energetikai program megvitatására van szükség, s nyilván nem ok nélkül felhívta a figyelmet arra, hogy „nem kell politikai jelzéseket tenni" arra vonatkozóan, milyen legyen a V4-ek szerepe majd az unióban, a hangsúlyt a konkrét tettekre kell helyezni a visegrádi államok modernizálása érdekében, hogy az EU-tagságot elnyerjük. Buzek kérdésekre adott válaszában érintette a kisebbségi kérdést is. Utalt arra, hogy érthető módon a magyarok számára a vajdasági magyarok kérdése érzékeny problémát jelent. Kijelentette: jó, ha a kisebbségek standard feletti jogokat kapnak, nekik többet kell nyújtani, mint az államalkotó nemzetnek. A szlovák nacionalista sajtó ebből azt a konzekvenciát vonta le, hogy „a Visegrád szelleme Szlovákia szuverenitását nem segíti".14 A találkozóval kapcsolatos szlovák sajtókommentárok pozitívan fogadták a tanácskozás eredményeit, a jóváhagyott programot, de utaltak arra, hogy a megvalósításon van a hangsúly, amit determinálhat, hogy mindegyik országnak megvan a maga saját érdeke. Megítéléseik szerint a V4-ekre leginkább Szlovákiának van szüksége, ezért a legaktívabbnak kell lennie a tömörülésen belül. A fő érdek az EU-tagság elérése, ezt azonban nem segíti elő, ha a tagországok ismét a versengés útját választják. A lakosságnak pedig éreznie kell, hogy az együttműködés neki közvetlen hasznot hoz, s ezzel példát is mutathat a szövetség más régiók számára. Pragmatikus megoldásokra van szükség, s a nagy kérdés annak elérése, hogy hosszabb távon ez a régió ne legyen az unió perifériája, a kulturális identitás fennmaradjon és erősödjön, és helyét ne tölt- hesse be a nacionalizmus. A V4-ek újjászervezése eltérő visszhangot váltott ki a szélesebb nemzetközi körökben. E tekintetben leginkább háromféle véleményt különböztethetünk meg: a nyugati nagyhatalmak általában kifejezésre juttatták, hogy a V4-et jelentős regionális együttműködési formának tekintik, amely segíti a térség stabilitását, az európai integrációt, hozzájárulhat a régió országai közötti jó kapcsolatokhoz. A térség államaira ez már kevésbé mondható el. Egyes vélemények szerint a V4 újjászervezése az integrációs folyamat beszűkítését eredményezheti. Szlovákia ilyen mértékű felkarolása elsősorban román és szlovén részről válthat ki ellenérzést. Oroszország pedig kifejezetten érzékeltette, hogy a V4 revitalizálása nem felel meg stratégiai érdekeinek (a pozsonyi orosz nagykövet szerint a V4-ek a NATO uszályába kerültek).15 82 Külügyi Szemle
