Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Szilágyi Zsolt: A fegyvercsempészektől a befolyásos szenátorokig - avagy az Egyesült Államok és az amerikai írek szerepe az északír békefolyamatban az IRA felfegyverkezésétől annak lefegyverkezéséig
A fegyvercsempészektől a befolyásos szenátorokig - amerikai írek és az IRA A következő év január elején Haas nagykövet politikai nyilatkozatot adott, amelyben leszögezte, hogy az Egyesült Államok folytatni fogja a békefolyamatban eddig betöltött szerepét mint „pártatlan tanácsadó, őszinte közvetítő és a nagypénteki békemegállapodásban foglaltak végrehajtásának határozott támogatója".33 Továbbá a vezető diplomata körvonalazott egy „új paradigmát", amely az elmúlt hónapok fejleményei alapján jellemzi a békefolyamatot: az első lépés az IRA leszerelése, aztán az északír közös intézmények stabilizációja, végül a megújult rendőri erők szerepének véglegesítése. Az Egyesült Államok a továbbiakban bátorítja a félkatonai szervezetek lefegy- verkezésének, valamint a brit haderő kivonásának folyamatát, illetve a Sinn Féin együttműködését az új rendőri erőkkel. Április elején Bush nyilatkozatában üdvözölte az IRA újabb leszerelési bejelentését, amelyet a Nemzetközi Fegyverzet-ellenőrzési Bizottság (Independent International Commission on Decommissioning)34 úgy jellemzett, hogy a félkatonai szervezet különböző fajta és különböző mennyiségű lőszereket, fegyvereket és robbanóanyagokat helyezett használaton kívül (put arms beyond use). Tehát nem semmisítette meg azokat (destroy), mint ahogy a korábbi leszereléseknél sem. Ezzel persze még bőven maradt fegyverzet az IRA hatalmas arzenáljából, mint ahogy Ari Fleischer, a Fehér Ház szóvivője megjegyezte: „az IRA legutóbbi akciója ismét megerősített minket, hogy a leszerelés egy folyamat, és nem egy egyszeri esemény".35 Biztató jel volt mindenesetre az, hogy a félkatonai szervezet hat hónapon belül immár a második ilyen akcióját hajtotta végre. A hónap végén újabb fejleményekkel szolgált a kolumbiai botrány. A kolumbiai fegyveres erők főparancsnoka közölte, hogy legkevesebb hét IRA-tag tartózkodott a dél-amerikai országban, és dolgozott a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) kötelékében. Közülük három tagot vettek őrizetbe, akik közül kettő a provók vezetőségébe tartozott. A kolumbiai igazságszolgáltatás teljes köm vizsgálatot ígért a három letartóztatott személlyel kapcsolatban, bár egyelőre nem találtak bizonyítékot ellenük a FARC-tagok kiképzésére vonatkozóan. A Fehér Ház nemzetközi kapcsolatok bizottsága jelentést készített a fejleményekről, amelyben rámutatott az IRA és a FARC közötti szoros kapcsolatra. A jelentés brit forrásokra hivatkozva megjegyzi, hogy bár nincsenek egyértelmű bizonyítékok, az IRA kb. kétmillió dollárt kapott a FARC-tagoknak nyújtott kiképzésért cserébe. Egy demokrata párti képviselő szerint ugyanakkor a jelentésben kevés a tény, és sok a feltételezés. Egy republikánus képviselő pedig egyenesen felelőtlenségnek nevezte azt a feltételezést, hogy a letartóztatott IRA-aktivisták részt vettek volna a kolumbiai terroristák kiképzésében és kábítószer-csempészetben. Továbbá félelmeinek adott hangot amiatt, hogy a jelentésben foglaltakat felhasználják majd az IRA politikai szárnya, a Sinn Féin hitelének megrontására és az északír béke- folyamatban játszott szerepének az aláásására. Gerry Adams levelet küldött a fehér házi bizottság elnökének, amelyben azt állítja, hogy sem ő, sem senki más a Sinn Féin ve2003. nyár 239
