Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)

2003 / 2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Szilágyi Zsolt: A fegyvercsempészektől a befolyásos szenátorokig - avagy az Egyesült Államok és az amerikai írek szerepe az északír békefolyamatban az IRA felfegyverkezésétől annak lefegyverkezéséig

Szilágyi Zsolt Végül 1984-ben az igazságügy-minisztériumnak sikerült vádat emelnie a Nóráid el­len a regisztrációs törvény megkerülése miatt, 90 napos határidőt szabva a beszámo­lásra, amelynek elmulasztásával a szervezet hatalmas összegű bírság kifizetését koc­káztatta volna. Ennek hatására a Nóráid kénytelen volt engedni, s az igazságügy-mi­nisztérium hivatalosan is bejegyezte, mint az IRA-t támogató ügynökséget. Ez azon­ban csekély bizonyíték maradt az északír republikánus mozgalmat támogató szervezet tevékenységének elítélésére. A regisztrációs törvénnyel kapcsolatos ügy mintegy kiegészítéseként az amerikai külügyminisztérium a vízummegtagadási politikával próbálta meg gyengíteni az IRA-t támogató hálózatot az USA-ban. A legeklatánsabb példája volt ennek a Sinn Féin veze­tője, Gerry Adams beutazási engedélyének megtagadása annak ellenére, hogy a politi­kus 1983-ban a brit képviselőház tagja lett. Bár Adams számtalan meghívást kapott kü­lönféle ír-amerikai politikusoktól és szervezetektől, vízum hiányában nem tudott ezek­nek eleget tenni. Ezt az esetet használták fel az amerikai ír republikánusok a vízum­megtagadási politika elleni támadásra. Több neves napilap - köztük a New York Times - írta azt, hogy ez az ügy lerombolja az Egyesült Államok image-ét, mely szerint az amerikai társadalom nyitott, befogadó közösség, amelynek intelligens, szabad pol­gárai képesek maguk eldönteni azt, hogy meghallgatnak-e egy szónokot vagy sem.9 A militáns északír nacionalisták természetesen sokat profitáltak ebből az ügyből, s vé­gül a speciálisan erre a célra létrehozott Bizottság a Szólásszabadságért Eszak-írország- ban (Committee for Free Speech in Northern Ireland) nevű szervezetnek sikerült elér­nie, hogy Adams kapjon hivatalos beutazási engedélyt az Egyesült Államokba. Több északír republikánus ugyanakkor illegálisan jutott be az USA-ba, mégpedig Kana­dán keresztül, kanadai szimpatizánsok segítségével, majd ott részt vett illegális pénzügyi alapok fel töltésében, fegyverbegyűjtési akciókban stb. Az amerikai hatóságok hamarosan felfigyeltek erre a kanadai szálra, és letartóztattak több illegális IRA-bevándorlót. Közöttük volt két robbantási szakértő, Edward Howell és Desmond Ellis, akiket akkor fogtak el, ami­kor azok megpróbáltak a Niagara-vízesésnél, a Whirlpool-hídon át bejutni az Egyesült Ál­lamokba. Náluk volt egy lista a megvásárolandó, mintegy tízezer angol fontot kitevő fegy­verkészletről. A lista többek között tartalmazott különféle távirányítású bombákhoz tarto­zó detoná torokat, valamint megtalálták egy repülőnek a makettjét, amely képes több ton­nányi robbanóanyag elszállítására.111 A letartóztatásoktól való félelem núatt az ír naciona­listáknak átmenetileg le kellett állítaniuk ezt az útvonalat, más módon azonban továbbra is sikerült bejutniuk az Egyesült Államokba - „természetesen" illegálisan. Az amerikai hatóságok a fegyvercsempészés megakadályozásában voltak a legered­ményesebbek. Az egyik ilyen sikeres akció volt az ún. McKeon-ügy, 1979-ben. Bamie McKeon egy Eszak-lrországból elszármazott amerikai állampolgár volt, a Nóráid igen ak­tív tagja. IRA-aktivisták egy Észak-Karolinából ellopott fegyverszállítmányt tároltak el McKeon garázsában, mielőtt hajóra rakták volna, hogy útnak indítsák Írországba. Közvet­228 Külügyi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom