Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Száraz Enikő': A biztonság új dimenziói
Száraz Enikő A. H. Maslow-t (Motivation and Personality, New York, Harper and Row, 1954, 80-106. o.) idézi Kotier (1992) 170. o. 19 A jelentés nem tartalmaz definíciókat, hanem a biztonságot veszélyeztető tényezőket sorolja fel. 20 UNDP (1994), 230-236. o. 21 Rotschild, E. (1995), 55-95. o. 22 Búzán B.: People, Structure and Fear: An Agenda for International Security Studies in the Post-Cold War Era (1991), elemzi S. Dalby (2000), 4. o. és I. Wing (2001), 41-46. o. 23 Buzan B. (1991), 7. o., idézi S. Dalby (2000), 4. o. Fontosnak tartom kiemelni, hogy véleményem szerint Buzan szándékosan használja a „civilization" kifejezést egyes, nem pedig többes számban: a Föld lakosságának összességére nézve fogalmazódik meg az az igény, hogy biztosítani kell azokat a minimális értékkategóriákat, amelyek között az ember legalább civilizált lényként élni tudjon. 24 A nemzetközi jogi dokumentumok sajnos még az agresszió fogalmát sem tisztázták (lásd például a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC - International Criminal Court) római statútuma 5. cikk (2) bekezdésének kitételét, mely e kifejezés meghatározását a jövő jogászaira bízza...) 25 Gondoljunk csak a Lockerbie-ügyre. 26 Válfajok alatt az elkövetés módját, módszerét értem, míg természetesen a célok tekintetében bármely válfaj tovább bontható például vallási, politikai stb. indíttatásból elkövetett terrorakciókra. 27 CBRN = vegyi-, biológiai- és nukleáris fegyverek, radioaktív szennyező anyagok (régebben az ABC - atom-, biológiai-, vegyi - fegyverek rövidítés volt használatos). A feketelista e tekintetben (forrás: Csabai Gy. (2001)): • Oroszország (az információk és radioaktív anyagok potenciális szállítójának tekintik még ma is); • Irak (az ENSZ-határozatok visszaszorító hatása ellenére ABC-gyártáshoz dokumentáció, szakértelem, infrastruktúra egy része rendelkezésre áll, 500 km hatótávolságú SCUD-rakéták); • Líbia (C-fegyverek, 300 km SCUD); • Irán (500 km SCUD, biológiai fegyverek gyártásához rendelkezik szakértelemmel és infrastruktúrával, biológiai harci anyaggal); • Szíria (biológiai és vegyi fegyverek széles tára, új ideggázok, komplex kutatási projektek a biológiai fegyverek terén, 500 km SCUD). 28 Gondolok itt az antifasiszta koalícióra és a hidegháború feltartóztatási politikájának szovjet ellenségképére. A XXL században valószínűleg a terrorizmus tölti majd be ezt a szerepet. 29 Horini, A. M.-Simmons, P. J. (1998), 31-33. o. alapján. Az említett elemzők releváns munkáit a felhasznált irodalom jegyzéke tartalmazza. 30 Gazdag F. (2000), 41-44. o. 31 Ez utóbbi kategória nem szerepel Gazdag Ferenc rendszerében, illetőleg a szakirodalom is ritkán használja. Bevezetését azért tartom fontosnak, mert a nemzetközi rendszert számos esetben érik olyan fenyegetések, amelyek a kultúrájukat ért, általuk fenyegetőnek és demoralizálónak tartott hatások felszámolására kialakult társadalmi csoportoktól származnak (például az iszlám fundamentalizmus). 32 Idézi 1. Wing (2001), 56. o. 33 Homer-Dixon (1994), 6. o. 34 Buzan, B. (1991), 19. o„ idézi 1. Wing (2001), 58. o. Felhasznált irodalom Baldwin, David: The Concept of Security. Review of International Studies, 1997, Vol. 23, No. 1., 5-26. o. Buzan, Barry: People, States and Fear: An Agenda for International Security Studies After the Post-Cold War Era. Boulder, CO: Lynne Riener (1991). 220 Külügyi Szemle
