Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Száraz Enikő': A biztonság új dimenziói
Száraz Enikő E téren részben a nemzetközi együttműködés erősítése javasolható, de vannak olyan elméletek is, amelyek az államok helyett más, magasabb kategóriák bevezetését javasolják (világkormány- vagy civilizációs elméletek). A globalizáció és a negatív transznacionális folyamatok rövid áttekintését követően egy olyan típusú kihívást vizsgálunk meg, amelynek emlegetése és elemzése az utóbbi időben nagyon gyakorivá vált: megvizsgáljuk a nemzetközi terrorizmus helyét és szerepét a nemzetközi politikában. 2.2.5. A terrorizmus helye a biztonságot veszélyeztető tényezők között és szerepe a nemzetközi politikában A nemzetközi terrorizmus 2001. szeptember 11. óta „méltán viseli" a globális kihívás megjelölést, sőt, a nemzetközi terrorizmus a UNDP kategória-rendszerében is a globális kihívások között szerepel. Annak ellenére, hogy a terrorizmus kifejezést nap mint nap használjuk, nincs általánosan elfogadott definíciója. Ahhoz azonban, hogy ellene hathatósan fel tudjon lépni a nemzetközi közösség, szükséges az erőszakos cselekmények22, ezeken belül természetesen a terrorizmus pontos körül- és elhatárolása, hiszen a célok, az alkalmazott eszközök, az elkövetők pontos ismerete nélkül a terrorizmus elleni harc nem lehet eredményes. Ha megvizsgáljuk a terrorizmus lehetséges definícióit, látni fogjuk, hogy a terrorizmus lényege abban van, hogy egyedi cselekmények időben és térben történő „random" , véletlenszerű előfordulása teszi ezt a fajta veszélyforrást igazán fenyegetővé. A nemzetközi terrorizmus - azon túl, hogy közvetlen veszélyt a civil szférára, az egyes emberre jelent - alapvetően az államoknak szól, azokat fenyegeti. A terrorizmus definíciói is elsősorban a civil szférára irányuló, de valamely állam vagy annak valamely szerve felé közvetített követelés kikényszerítésének érdekében elkövetett, többnyire nem állami szervezésű erőszakos cselekményekben határozzák meg a terrorizmus központi jelentését. Az ENSZ egyezményeinek, határozatainak kontextusában a terrorizmus olyan cselekmény, amely polgári személyek megsemmisítésére vagy megsebesítésére, illetve polgári vagy állami tulajdon megsemmisítésére vagy az abban való károkozásra irányul. Ilyen cselekményeket valamely állam kormányának kifejezett engedélye, beleegyezése vagy támogatása nélkül hajtanak végre egyének vagy egyének csoportjai saját akaratukból (azaz nem állami „utasításra"), s cselekményükkel valamilyen politikai cél elérését célozzák. Nem tekinthetők tehát az ENSZ ezen meghatározása alapján terrorista cselekménynek a katonai támaszpontok, katonai egységek vagy személyek ellen elkövetett támadások. Az Egyesült Államok két definíciót is használ. A United States Code 22. címének 2656 f (d) szakasza szerint terrorizmusnak a szubnacionális csoportok által a nem katonai célpontok ellen elkövetett politikai célzatú erőszakos cselekményeket kell tekin270 Külügyi Szemle