Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Teszler B. István: A külső fejlesztési alapok mint az Európai Unió globális politikájának eszközei - az integrációs érettség tükrében
A külső fejlesztési alapok mint az Európai Unió globális politikájának eszközei know-how-t a centrumtól vette (részben a fejlődők piacán termelve ki a konvertibilis devizát), gazdasága nélkülözte a hatékonyságot, szakembereit dömpingáron adta. Ez jellemezte - más, pl. áruszerkezeti elemekkel együtt - a 2. világ felemás pozícióját; a centrumhoz periferikus, a fejlődőkhöz imperialista jellegű kapcsolatok fűzték. A közvélemény negatívan ítélte meg a kooperációt. A politikai emancipáció támogatásaként, egyoldalú segélyként értékelte (noha a magyarok kifejezetten kerülték a katonai-titkosszolgálati szerepvállalást, a szovjetekkel és az NDK-val ellentétben), s a „mi is szegények vagyunk, s még ezeknek adunk" típusú, máig ható előítélettel kezelte. Viszont pozitívum, hogy az évtizedek során külföldi diákok ezrei tanulhattak hazánkban, és több ezer magyar szakember dolgozott a fejlődő országokban, specifikus szaktudásra és helyi tapasztalatokra szert téve. Komparatív lengyel-cseh-magyar praxis és harmonizáció Lengyelország A lengyel kormányzati és NGO-s kooperáció a Balkánra, az átmeneti országokra és néhány fejlődőre koncentrál. Elsőként Vietnam, Kazahsztán és Jemen került fel a prioritási listára. A fő kedvezményezettek kiválasztásakor az alábbiakat vették figyelembe: létező projektjavaslatok, korábbi kapcsolatok intenzitása és ezek perspektívái, valamint lengyel diplomáciai jelenlét az adott országban. A főként NGO-k által megvalósított programok esetében dominálnak az átmeneti országok. A déli államok erőteljes részesedésének oka, hogy a pénzügyminiszter kezdeményezte egyes fejlődők adósságállományának csökkentését. A kezdeti témák: oktatás, adósságcsökkentés, a puha hitelek és a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés. A külügyminisztérium és a Lengyel Know-How Alap (a pénzügyminiszteri vezetésével a tranzíciós szaktudást értékesítő kormány közeli szerv) 1999 óta új műszaki-segítségnyújtási projekteket hozott létre Vietnam, Albánia, Jugoszlávia és Macedónia esetében. Ezek fókuszában a rendszerváltás során a piacgazdaság működésében (pl.: varsói tőzsde, értékpapír-felügyelet, biztosítótársaságok), az adórendszer reformjában, a civil társadalom és az önkormányzatok kiépítésében nyert tapasztalatok munkaértekezleteken és konferenciákon történő átadása áll. Fontos terület még az egészségügy (Koszovó, Albánia, Kazahsztán) és a szegénység enyhítése. Csehország A segélyek olyan területekre irányulnak, amelyeken Csehország komparatív előnyökkel bír: egészségügy, oktatás, valamint kiválasztott infrastrukturális és környezetvédelmi témák. Mindez megfelel az 1995-ös koppenhágai csúcs prioritásainak. Jelenleg a cseh bilaterális segély évi tízmillió USD, s az áthúzódó finanszírozás keretében 80 fejlesztési projekt zajlik, több mint negyven országban. 2003. nyár 185
