Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)

2003 / 2. szám - EURÓPA - Fodor Erika: Partnerek a fejlődésben - az Európai Unió fejlesztési politikája

Partnerek a fejlődésben - az Európai Unió fejlesztési politikája be kell vonni a támogatást befogadó országok civil szervezeteit is, illetve ha nincsenek ilyen szerveződések, segíteni kell e társadalmi partnerek létrejöttében. Korábban is felmerült egyes tagországok (és a bizottság) részéről is az az igény, hogy azokban az országokban, amelyekben az emberi jogok tiszteletben tartása súlyo­san sérül, fel kell függeszteni a segélynyújtást. A segélyek felfüggesztésének mérlege­lésénél a közösség figyelembe veszi, hogy az ne a támogatandó ország népét sújtsa, ha­nem a kormányt figyelmeztesse. Feltétellé vált a katonai kiadások mértékének figye­lembevétele is. Előírták, hogy olyan országok esetében, ahol a katonai kiadások túl ma­gasak - az ENSZ-kvóta szerint is - a segélyek odaítélése előtt párbeszédet kell kezde­ményezni a kormánnyal annak csökkentéséről. A fejlesztési együttműködés programjainak megvalósításánál mindvégig fontos szempont lett tehát az emberi jogok megítélése, amelyhez szorosan kötődött a demok­ratizálódás folyamatának előrehaladása is. 1986 után felerősödött az a szándék is, hogy a politikai kritériumokat szerződéses kötelezettségként építsék be a fejlesztési együtt­működési megállapodásokba. b) A demokratizálódási folyamat erősödése A demokráciapromóció „beemeléséről" a fejlesztési együttműködésbe az 1991-es fej­lesztési tanácsülés döntött. A cél az volt, hogy a demokráciafejlődéssel összekötött pro­jektek támogatása kerüljön előtérbe, de ne csak azokban az országokban, ahol már gaz­daságfejlesztési projektek folynak, hanem azokban is, ahol még csak előkészítik ezeket. Ezzel némileg ellensúlyozni kívánták az amerikai demokráciafejlesztési módszerek gyengeségét, amelyekre inkább az volt jellemző8, hogy rövid időt szabtak a demokrá­ciafeltétel kialakulásához. Az európai szemlélet alapvetően a demokráciaépítés hosz- szú távú feladatából indult ki. pl. választási előkészületek segítése, a választások tisz­taságának ellenőrzésében való részvétel, a legitim hatalmak támogatása, a helyi de­mokratikus erők erősítése stb. Az európai közösség a kilencvenes években már évente kb. 800 millió eurót költött demokráciapromóciós projektekre. Az európai demokráciapromóciós tevékenység igen színes és széles skálájú, igazo­dik az adott ország belső viszonyaihoz, az dönti el milyen elemek kerülnek előtérbe, a többivel szemben. Melyik lesz a fontos pl. a konfliktuscsökkentő programok, (Palesz­tin NH) vagy rehabilitációs programok (pl. Nagy Tavak vidéke), vagy az emberi jogi tényezőkre koncentrálok (pl. a nők jogai az arab országokban a MEDA-programok ke­retében)9 stb. c) A „good governance" követelménye A fogalom nemcsak a korrupciómentes, hanem a hatékony kormányzást is jelenti. Az EU először a negyedik loméi konvenciót követő cotonoui egyezményben10 (2000) fogalmazta meg kritériumként, majd az új fejlesztési politika egyik alapelvévé vált. 2003. nyár 147

Next

/
Oldalképek
Tartalom