Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Kruppa Éva: Eurorégiók a szlovák-magyar határon. Tények és vélemények
Eurorégiók a szlovák-magyar határon ga, a pártok között a legmagasabb. A nevezett párt hatalomra kerülésével mind a bel-, mind a külpolitikában a jelenlegi helyzethez képest visszarendeződés indulhatott volna el. A szlovákiai választások eredményének25 és EU-döntéshozók elhatározásának ismeretében, ami szerint Magyarországot és Szlovákiát is megnevezték azok között az országok között, amelyekkel a tárgyalásokat le akarják zárni, már csak az EU-csatlako- zás időpontja számított a kutatás idején bizonytalan tényezőnek. Az interjúk során elhangzott vélemények közül a fenti kérdésre adott válaszok közül érdemes azonban néhányat kiemelnem. A szlovákiai oldalon azt hangsúlyozták, hogy egy ilyen helyzet - ha a két ország nem egyszerre lenne az EU tagja - kialakulása nagy bizalmatlanságot szülne, leállítaná a kedvező folyamatokat, ellenérdekeltséget indítana be az együttműködéssel szemben. „Ez esetben az érdemi együttműködés érzékelhető javulását nem tartom valószínűnek" - nyilatkozta az egyik eurorégió magyar vezetője. Voltak, akik úgy vélték, hogy a nagypolitika ellenszelével szemben is lenne esélye az eurorégióknak, mert amit már felépítettek, azt nem lehetne lerombolni. Ilyen helyzetben az eurorégiók felértékelődnének, és az országok közötti integráció előkészítésében nagyobb szerepet töltenének be, mint jelenleg. A kedvezőtlen esetben a „schengeni határok"-ból eredő beláthatatlan következményekre a válaszolók egyöntetűen felhívták a figyelmet. • Milyen hatással lehet az eurorégióra, ha Szlovákia és Magyarország egyidejűleg lesz az EU tagja? E kérdés kapcsán az eurorégiók jövőjéről lehetett véleményeket megismerni. Azt nem gondolta senki, hogy az eurorégiók betölthetik szerepüket a közös csatlakozásig. Sokkal inkább azt fejtegették az interjúk alanyai, hogy az EU-ban „alapvetően javulna az együttműködés, és egy más minőségű közös munka feltételei teremtődnének meg". Több támogatást remélnek, hisz az eurorégiókhoz tartozó térségek jogosultak lesznek más Strukturális Alapok igénybevételére is. A kedvezőbb lehetőség kihasználására átfogó, kidolgozott programok kellenek, hangsúlyozta az egyik válaszadó. Az eurorégióknak akkor lesz jövőjük, ha együtt elérnek valamit! - állították önkritikusan az eurorégiók vezetői és kritikusaik egyaránt. Összegzés A tanulmányban bemutatott tények és vélemények alapján megfogalmazható, hogy az eurorégióknak fontos szerepük van a jelenben, és van jövőjük is. A szervezetek létezésük fontosságát már igazolták, a nemzetközi kapcsolatok új, társadalmasított kereteit hozták létre, kitágítva a lehetőségeket az alulról jövő kezdeményezésnek nemcsak formális keretben, az önkormányzatok kapcsolatában, hanem felértékelték a civil kezdemé2003. nyár 135
