Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Kruppa Éva: Eurorégiók a szlovák-magyar határon. Tények és vélemények
Kruppa Éva A magyar oldalon felmerült az is, hogy az önkormányzati és választójogi törvény összhangját meg kellene teremteni, a együttműködés hatékonyabb kereteit ez biztosítaná. 4.4.4. Belső tényezők • Az Eurorégió szervezetéhez kapcsolódó felek száma, aktivitása Bár az önkormányzatok kezdeményezésének döntó' szerepe van az eurorégiók kialakításában, annak eredményességét meghatározza a tagok száma és aktivitása. A megkérdezettek minősítése szerint a tagok viszonylag aktívak, de a szélesebb körű részvétel csak akkor várható el, ha ennek keretei adottak lesznek, és a projektek megvalósulnak. Az eurorégiók természetes törekvése, hogy a települési önkormányzatok aktívabbak legyenek, és a szervezet kereteit kitágítsák a vállalkozók, a szakmai szervezetek felé. Az eurorégió szervezeti központjától távolabb lévő önkormányzatok igényelnék a jobb tájékoztatást és az aktívabb cselekvést. A települési önkormányzatok még nem érzik magukénak az eurorégiót, a közös projektek eredményes megvalósítása viheti közelebb a szervezetet a tagokhoz - nyilatkozták a települések polgármesterei. • Az eurorégió szervezeti felépítése Az eurorégiók esetében a szervezeti formának nagy jelentősége van. A rövid távú célok egyike volt az együttműködés szervezetei kereteinek kialakítása, amelyről a szlovák és magyar felek közötti szerződésben részletesen rendelkeznek. A szervezet jogi kereteit mindenki korrektnek tartja. A válaszadók hangsúlyozták a demokratikus eljárás jelentőségét és sérthetetlenségét, de a szervezetek munkatársai rámutattak az abból fakadó korlátokra is. Nevezetesen az elfogadott döntési mechanizmus lassítja az együttműködést. Vannak esetek, pl. pályázati felhívásokra való jelentkezés, amikor nem is lehet betartani a szabályokat, ha a határidőt tartani akarják. A belső tényezőket figyelembe véve az önkormányzati vezetők kritikai véleményüknek is hangot adtak. Elsősorban azt kifogásolják, hogy az eurorégió még nem jutott el az emberekig. Az eurorégiók szerepét feltáró kutatásnál ezért zártam ki a polgárok véleményét megkérdező felmérést, mert feltételezhető volt, hogy az emberek széles körében nem ismert a területüket érintő eurorégiók szerepe. Eurorégiók keretében olyan akciók, fejlesztések kellenek, amelyek érzékeltetik az eurorégiók fontosságát azáltal, hogy a polgárok élete is kedvezőbb lesz. Az eurorégiók működését kritika éri olyan oldalról is, hogy bizonyos akciókon még nem léptek túl. Bár sikeresek, és a jó szomszédság, a bizalom kiépítésében fontos szerepük van a kulturális rendezvényeknek, de az eurorégiónak más formában is meg kellene jelennie, hogy jelentősége kifejeződjön, és átfogja azt a területet, aminek fejlesztésére szövetkezett. E türelmetlenség mögött az a jogos elvárás tárul fel, ami területfejlesztési funkciójukból fakad, s amiben mindenki egyetért, legyen akár elnökségi tag, akár az operatív ügyek intézője. 130 Külügyi Szemle