Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Kiss J. László: A birodalomtól az integrált kisállamig. A „német nemzettől" az „osztrák nemzetig" az Európai Unióban
Kiss ]. László nak megfelelően a Néppárt célja a „demokratikus Európa". Ehhez, a szubszidiaritás fogalmának megfelelően, szükséges a kompetenciák ésszerű megosztása az EU intézményei, a tagállamok, a landok, a régiók és önkormányzatok között. A jellegzetes különbség a szocialista és a kereszténydemokrata felfogás között abban rejlik, hogy az SPÖ a szubszidiaritást sehol nem említi. A Néppárt, a pénzügyi unió megvalósítása mellett, az EU-t európai biztonsági, szociális és környezetvédelmi unióvá, igazi politikai unióvá kívánja mélyíteni. Eszerint az uniót a föderalizmus elveivel összhangban kell felépítenie8 A Szabadságpárt programja szerint Európa több mint földrajzi fogalom, „keresztény-nyugati értékközösségen" alapul. Európát nem szabad olyan „szupranacio- nális szervezetre" korlátozni, mint az EU. Az uniónak nem föderációvá, hanem laza konföderációvá kell válnia. Európában az EU-n kívül más típusú konföderációknak is lehetőséget kell biztosítani. Európát a szubszidiaritás elvére kell alapozni, a hatáskörök megállapításának a jogát (Kompetenz-Kompetenz) soha nem szabad az EU-ra ruházni.59 A programból érdemes kiemelni a hagyományos régiók közötti közvetlen együttműködés és a kisebbségek önrendelkezési jogának, valamint a „hagyományos kisebbségi csoportok" jogának hangsúlyozását a határokon átnyúló együttműködésben. A program a bürokrácia és a szabályozás visszaszorításáról beszél, hangsúlyozva, hogy azokat nem kell feltétlenül „szupranacionális európai szintre" helyezni.60 A pártok a keleti kibővítéshez való viszonyban is különbségeket mutatnak. 1996-ban nagy meglepetésként hatott, hogy Kari Stix, Burgenland tartomány szociáldemokrata kormányzója óvott a túl gyors keleti kibővítéstől. Az SPÖ-t a keleti kibővítést támogató pártnak lehetett tekinteni, de a Szabadságpárt és a közvélemény-kutatások negatív eredménye sok szociáldemokrata politikust álláspontja megváltoztatására késztetett. A szociáldemokrata alapprogramban meglehetősen ambivalens álláspont fogalmazódott meg. A program egyfelől az EU kibővítését a „béke és stabilitás övezete kiterjesztésének" tekinti, másfelől kimondja, hogy azt „gondos előkészítés" után, és/vagy a „társadalmi és környezeti szabványok közelítésének" a programját követően, „lépésről lépésre" kell megvalósítani. A kibővítésnek egész Európa számára gazdasági és társadalmi előnyökkel kell járnia.61 Az SPÖ 1999-es, európai parlamenti választásokra készített programjában az EU keleti bővítését meg sem említette. Az 1999. októberi általános választásokra készített választási platformjában az SPÖ felsorolja az EU keleti kibővítésének feltételeit. Eszerint az olyan nettó befizető országoknak, mint Ausztria a kibővítésért nem szabad túlzottan nagy árat fizetniük, az atomenergia-ellenes politikát fenn kell tartaniuk, és a tömeges bevándorlás elkerülése érdekében a kibővítést gondosan elő kell készíteniük.62 A Néppárt is a „lépésről lépésre" történő kibővítés híve azon országok esetében, „amelyek készek és képesek a tagság jogait és kötelességeit elfogadni".63 Az európai parlamenti választásokra készített programjában a Néppárt hat „központi célja" között említi az EU „erős partnerekkel" történő kibővítését, ami „nem holnap" lesz, s például a munkaerő szabad áramlásának tekintetében lesznek átmeneti időszakok. 82 Külügyi Szemle
