Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Kiss J. László: A birodalomtól az integrált kisállamig. A „német nemzettől" az „osztrák nemzetig" az Európai Unióban
A birodalomtól az integrált kisállamig lik, lett légyen szó a francia polgár burgundi, breton, savoyai stb. eredetéről, vagy éppen a Szent Bertalan-éjszaka mészárlásainak következményeiről.20 Ausztria sikeresen szembeszállt a „régi német nacionalizmus" megmaradt szellemével. Az anschluss tilalma bekerült az 1955. évi államszerződésbe, s ezzel Ausztria magát a nagy szomszéd, Németország állami tagadásaként határozhatta meg. Ausztria annyira „elosztrákosodott", hogy a legtöbben - még a nemzeti táborban is, ahol a „nemzeti" „német-nemzetit" jelentett - kényszerítve érezték magukat arra, hogy búcsút vegyenek a „németesedéstől", és inkább az „osztrákosodást" részesítsék előnyben. Az 1980-as évek végén a Waldheim-ügy kiváltotta vihar még inkább azt bizonyította, hogy mennyire megszilárdult az osztrák tudat az osztrák politikai élet valamennyi táborában. Waldheimet, az ENSZ korábbi főtitkárát, a konzervatív Néppárt jelöltjét Ausztria elnökévé választották. A jelöléskor abból indultak ki, hogy e posztra csak nemzetközileg elismert politikust választhatnak. Miután Waldheimnek a Wehrmacht kötelékében betöltött felderítői tevékenységére fény derült, a nemzetközi közvélemény nagy nyomást gyakorolt Ausztriára, ám az osztrák társadalom és a politikai pártok minden külső beavatkozásnak ellenálltak. Waldheim szimbolikus alakká vált, és ha negatív formában is, de hozzájárult az osztrák nemzeti tudat megerősödésének folyamatához. Elnökké választását nem csupán a néppárti, a zöld és a szocialista választók, hanem a pártpolitikai értelemben közömbös szavazók is támogatták.26 Az egyesített Németország és Ausztria: két integrált nemzet a közös EU-rópában Aligha lehetne teljes a kép, ha nem beszélnénk a politika és a gazdaság viszonyáról, pontosabban a politikai anschluss tilalmát követően az NSZK és Ausztria közötti gazdasági összefonódás jelenségéről, továbbá arról, hogy milyen hatást gyakorolt a német egyesülés és Ausztria uniós tagsága a két állam viszonyára. Nyilvánvaló, hogy a németektől való elhatárolódás és a függetlenség az osztrák nemzeti identitás fontos élesztőjévé vált, ám eközben a két ország kapcsolatában Németország gazdasági szerepe nem csökkent, hanem éppenséggel növekedett. Ennek oka nem kis részben a hidegháború volt, amely a Marshall-segélyhez csatlakozott Ausztriát elválasztotta egykori hagyományos keleti piacaitól, és a történeti, nyelvi, valamint intézményi hasonlóságok alapján az NSZK irányában erősítette a kereskedelmi kapcsolatok dinamikáját. A hidegháború alatt az osztrák kereskedelemben az NSZK és a kelet-európai részarány növekedése között sajátos fordított viszony volt megfigyelhető. Bár a szovjet vétó miatt Ausztria - az EGK helyett - csak a kormányközi alapon működő EFTA-hoz csatlakozhatott, ez a fejlődés külkereskedelmére, ipari együttműködésére és tőkekapcsolataira mégsem gyakorolt jelentős elterelő hatást. Ellenkezőleg. 2003. nyár 67
