Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Grúber Károly: Globalizáció, nemzetállam, régió: többszintű kormányzás Európában - mítosz vagy valóság?
Grúber Károly Ebből a szempontból igen tanulságos megvizsgálni, milyen környezetben és milyen gyakran jelennek meg a régiók a szövegben. A laekeni nyilatkozat igen világosan fogalmazza meg az EU jövőjéről szóló vita fő céljait: „Az uniónak demokratíkusabbá, átláthatóbbá és hatékonyabbá kell válnia. Három fő célt kell megoldania: • közelebb kell kerülnie az európai állampolgárokhoz; • hatékonyabbá és egyszerűbben kormányozhatóvá kell válni; • képesnek kell lennie a globális szerepvállalásra, és stabilizáló erővé kell válnia a multipoláris nemzetközi rendszerben." A régiókról az alábbi paragrafusokban olvashatunk: „El lehet-e választani tisztán a kompetenciákat olyan módon, hogy bizonyos területeken az unió vagy a tagállam a kizárólagos szereplő, még másutt megosztottak a feladatok? A törvények végrehajtását és napi adminisztrálását ráhagyhatjuk-e a tagállamra, vagy ahol az alkotmányos keretek engedik, a régiókra ? Kell-e adni a tagállamoknak, illetve az alkotmányos régióknak jogi garanciákat arra, hogy nem sérülhet meg a megszerzett kompetenciájuk az integráció folyamatában? Végül hogyan lehet azt biztosítani jogilag, hogy a kompetenciák újraelosztása nem vezethet a szupranacionális intézmények láthatatlan befolyásának megnövekedésére a tagállamok és az alkotmányos régiók rovására?" A laekeni nyilatkozat elemzése után könnyen kimutatható, hogy az alkotmányos régiók üzenete igazából nem vált a vita szerves és központi részévé. Emellett az Európai Konvent összetétele sem biztosítja igazából, hogy a régiók hatása meghatározó legyen az új európai alkotmány írásakor. Az Európai Konvent plenáris ülése 2003. február 6-7-én tárgyalta az alkotmányos régiók szerepét a közeljövő európai alkotmányában. Figyelembe véve a konvent intézményi korlátáit és az azt követő kormányközi konferencia jelentőségét, érdemes elemezni a vita főbb tendenciáit és néhány fontosabb írásbeli kontribúció tartalmát. A vita előtt néhány nappal érdekes vitairatot publikált a konvent elnöksége.9 A dokumentum szerint négy kulcskérdés megválaszolásával lehet javítani a régiók részvételét az európai kormányzásban: • Az uniónak tisztelnie kell a tagállamok nemzeti identitását és jogát saját közigazgatásuk létrehozására és szabályozására; • be kell tartani a konzultáció és partnerség alapelveit; • meg kell reformálni a Régiók Bizottságának működését és státusát; • lehetőséget kell adni a régióknak, hogy az Európai Bírósághoz fordulhassanak. A fenti első elvet már implicit módon elismeri az alapvető jogok európai chartája, amely minden bizonnyal szerves része lesz a jövő európai alkotmányának. Kérdés, hogy szükséges-e megemlíteni a régiókat az alkotmány általános elvei között. A konvent kiegészítő kompetenciákkal foglalkozó munkacsoportja szerint igen, az EU szerződés 6. paragrafusának (3) bekezdését kellene módosítani. 24 Külügyi Szemle
