Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Grúber Károly: Globalizáció, nemzetállam, régió: többszintű kormányzás Európában - mítosz vagy valóság?
Globalizáció, nemzetállam, régió: többszintű kormányzás Európában - mítosz vagy valóság? Grúber Károly „Az európai kontinens alapvető'változásokat élt meg az elmúlt évtizedekben. Először is Európának szembe kell nézni a növekvő globális kihívásokkal és interdependenciával. Másodszor az uniónak szembe kell néznie a bővítés történelmi kihívásával. Harmadszor, de nem utolsósorban, az EU-tagálla- mokban végbemenő regionalizációs folyamatok eredményeképpen a régiók egyre jobban bekapcsolódnak az európai döntéshozatalba." „Az európai alkotmányos régióknak speciális szerepük van az EU jövőjéről szóló vitában. Először is, a régiók politikai mozgásterét nagyban befolyásolja az egyre jobban kiterjedő és mélyülő európai jogalkotás. Másodszor, az alkotmányos régiók kiemelkedő szerepet játszanak az európai törvények végrehajtásában. Harmadszor, egy demokratikus társadalomban az állampolgároknak joguk van arra, hogy tudják, amikor a szavazófülkékbe lépnek: ki és milyen szinten gyakorolja a politikai hatalmat." (Az alkotmányos európai régiók politikai deklarációja, 2001. május. 28. Aláírók: Bajorország, Katalánja, Észak-Rajna-Vesztfália, Salzburg, Skócia, Vallónia, Flandria) Globalizáció és nemzetállam A globális gazdaság és a telekommunikációs rendszerek univerzalizmusa és korunk ezekkel párhuzamos társadalmi mozgalmainak (nemzeti-etnikai, vallási stb.) partikularizmusa komoly kihívásokat jelent a modern nemzetállam számára, amelyet egyrészt a nemzetközi politika alapegységének, másrészt a belpolitika oszthatatlan küzdőterének tekintettünk a XX. században. A XIX. században kialakult nemzetállam, amely a nemzeti modernizáció színtere volt, ma már egyre kevésbé képes ellenállni a lokalizáció és a globalizáció legújabb hullámainak. A nemzetállam jellegének megváltozása talán a legfontosabb eleme annak a folyamatnak, amelyet az elemzők a „posztmodern geopolitika" megjelenésének neveznek. Nick Renger szavaival: „Az elmúlt három évszázadban az európai politika központi intézménye a nemzetállam volt. Ha azonban a posztmodern geopolitika szószólóinak igaza van, és a bel- és külpolitika közötti 2003. nyár 19
