Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)

2003 / 1. szám - KÖZEL-KELET - Gazdik Gyula: Az izraeli pártrendszer fejlődésének főbb jellemzői

Az izraeli pártrendszer fejlődésének főbb jellemzői kulturális identitás megőrzésének, az ezt szolgáló intézményhálózat kiépítésének. Saranszki nyilatkozataiban egyre többször fogalmazódik meg a választási rendszer átalakításának, a parlamenti képviselők közvetlen megválasztásának igénye. A liberá­lis gazdaságfilozófiát képviselő politikus a békefolyamatról is lényegében a Likud ve­zetőihez hasonlóan gondolkodik. Úgy véli, hogy a palesztinoknak adott engedmény mértékének összhangban kell lennie a demokratikus értékek megvalósításával. Ahogy annak idején végre lehetett hajtani Németországnak a náciktól való megtisztítását s Japán demokratizálását, úgy véghez lehet vinni a palesztin társadalom „dearafatizálá- sát".27 Sáron palesztinok elleni kemény katonai fellépését a Jiszráel Ba'alija vezetője kezdettől támogatta. A Saranszki ténykedésével elégedetlen orosz közéleti szereplők Netanjahu volt ka­binetfőnöke, az annak idején kétes ügyei miatt lemondásra kényszerült Avigdor Lie- berman vezetésével 1999 tavaszán Jiszráél Bajténu (Izrael a mi otthonunk) néven kon­kurens pártot hoztak létre. A szélsőséges nacionalista platformot képviselő csoporto­sulás ellenzi s Izraelre nézve életveszélyesnek tartaná egy palesztin állam létrehozását, a palesztinok számára legfeljebb egy szűkre szabott kantonális autonómiát tart lehet­ségesnek. Az arab világgal való viszonyt elsősorban az erőre alapozná, s élesen elle­nez minden olyan törekvést, mely Izrael Állam cionista jellegét megváltoztatná. Lie- berman politikai befolyását nagyban erősítette, hogy csoportosulása 2000 februárjában Nemzeti Unió néven blokkra lépett az időközben felbomlott Nemzeti Egység két ki­sebb tömörülésével a Moledet és Tekuma pártokkal.28 A Lieberman vezette koalíció platformja fő célnak egy jobboldali egységkormány megalakulásának előmozdítását, az írott alkotmány mielőbbi megalkotását s ennek keretében olyan közjogi változás kodifikálását tekinti, mely az elnöki intézményt állítaná a hatalom centrumába. A Nemzeti Unió szoros kapcsolatra törekszik a megszállt területeken élő telepesek­kel, a településügy fejlesztését az egyik kiemelt feladatként kezeli. Az etnikai bázisnál szélesebb támogatottságra törekvő, ambiciózus politikus - aki egy ideig tagja volt a Saron-kormánynak - népszerűsége az újabb intifáda kirobbanása óta növekedett az orosz bevándorlók körében. Az eddig tíz képviselői hellyel rendelkező orosz etnikai pártok jövőjéről megoszla­nak a vélemények. Nem lehet előre látni, hogy az itteni sajátos olvasztótégely, a gazda­sági-politikai különbségek fokozódása e társadalmi csoportot a későbbiekben hogyan fogja érinteni. Az utóbbi időben egyre többen vetik fel a két párt egyesítésének szüksé­gességét, de ez az elvi akadályok, a két politikus egymás iránti antipátiája következté­ben nem valószínű, hogy rövid távon bekövetkezik. A miniszterelnök személyére és a pártlistákra történő voksolás kettéválasztása a pártrendszer polarizálódásának esélyét tovább növelte. Az 1996-os, de különösképp az 1999-es választásokon nagy számban indultak olyan csoportosulások, melyek temati­kája egy-egy meghatározott témakörre koncentrálódott. Ezek közé tartoztak regionális 2002. tavasz 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom