Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 1. szám - KÖZEL-KELET - J. Nagy László: Az arab országok a magyar külkapcsolatokban (1947-1962)
Az arab országok a magyar hídkapcsolatokban (1947-2962) egyetlenegyszer sem ejtette ki. Ferhat Abbasz a szocialista országok támogatásának a jelentőségét hangsúlyozta, illetve az algériai és a magyar nép barátságát éltette. A megbeszélések középpontjában a GPRA elismerésének a kérdése állt: „Ferhat Abbasz a Kállai, Biszku, Szarka elvtársakkal, valamint a parlamenti díszvacsorán folytatott beszélgetéseiben nyíltan és igen határozottan vetette fel az algériai ideiglenes kormány elismerésének szükségességét. Kérte, ha lehet de facto és de jure ismerjük el kormányukat, mert az óriási erőt kölcsönözne a további harchoz" - olvashatjuk a külügyminisztériumnak a látogatásról készített feljegyzésében.87 A magyar politikusok válasza formailag és tartalmilag is megegyezett az 1958-as állásponttal: „várakozásukban a vendégek nem fognak csalódni", a kérdést „a magyar kormány vezetői meg fogják vizsgálni".88 Végül is az elismerésre - de jure és de facto is - csak a háborút lezáró eviani szerződések aláírása (1962. március 18.) után, április 7-én került sor. Ugyanazon év őszén Mohamed Kemisti külügyminiszter javaslatára ezt a napot jelölték meg a diplomáciai kapcsolatok felvételének hivatalos dátumául. Az első magyar követ, Mátyás László 1962 decemberében érkezett meg Algírba. Jegyzetek 1 Ifj. Jankó János: Kereskedelmünk Észak-Afrikában. Nemzetgazdasági Szemle, 1888. 529. o. 2 Minisztertanácsi jegyzőkönyv, 1911. október 17. MOL K 27.19. M. T. 3 Külügyi Közlöny, 1938. 8. sz. Magyar Országos Levéltár (MÓL) Külügyminisztérium Levéltára (Küm) Kairói követség iratai XIX-J-lla 6. doboz 037/1 (1956) sz. irat, Bagdadi követség iratai XIX- J-19 172/2 (1959) sz. irat. 4 Pravda, 1946. október 28. In: Sztálin: A békéért 1946-1951. Budapest 1952. 4. o. 5 Rucher, Laurent: Stalin, Israel et les juifs. Paris 2001.183-191. o. 6 A békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért, a szocializmusért (A kommunista pártok nemzetközi konferenciája, Moszkva 1960. november 10.-december 1.) Budapest 1961. 7-81. o. 7 Magyar Országos Levéltár MSZMP Külügyi Osztály iratai (MÓL MSZMP Külo.) 288. F. 32/1959/ 9. ő. e. 8 MÓL Küm Kairói követség iratai XIX-J-lla 17. doboz 113. sz. irat. 9 Uo. 116. sz. irat. A trónörökös ismerte Magyarországot, az első világháború előtt többször járt Budapesten, a bécsi Theresianumban pedig együtt tanult több magyarral. Közülük külön is megemlítette Bethlen István miniszterelnököt. 10 MÓL Küm Kairói követség iratai XIX-J-lla 17. doboz (1947. december 13-i jelentés). 11 Uo. Számjeltávirat 1948. május 10. 12 Uo. 1948. május 16-i jelentés. 13 Uo. 1948. június 27-i jelentés. 14 A kommunisták által kreált köztársaságellenes összeesküvési ügy áldozata volt. 1992-ben rehabilitálták. 1947-48-as tevékenységéről bővebben Haas György: Diktatúrák árnyékában. Tildy Zoltán élete. Budapest 2000.178-205. o. Nagy Péter ügyvivő Csornoky távozásának visszhangjáról írott jelentésében arról számol be, hogy az a „bomba erejével" hatott kairói diplomáciai körökben. Csupán egyetlen diplomatát, a szovjet nagykövetet nem lepett meg. Ő egyszerűen „nyugtázta" a hírt. Uo. 1948. augusztus 5-i jelentés. 2003. tavasz 135