Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 1. szám - KÖZEL-KELET - J. Nagy László: Az arab országok a magyar külkapcsolatokban (1947-1962)
Az arab országok a magyar külkapcsolatokban (1947-1962) J. Nagy László M agyarország az 1880-as években aktivizálódott a déli Mediterráneumban, és a dinamikus gazdasági növekedésre támaszkodva kapcsolatokat igyekezett kiépíteni az arab országokkal, elsősorban Egyiptommal. Az 1882-ben megalakult Adria Gőzhajózási Társaság, karöltve a Budapesti Kereskedelmi Kamarával, megbízta Jankó János geográfust, hogy tegyen utazást az észak-afrikai országokban, és mérje fel Magyarország kereskedelmi pozícióit és lehetőségeit. Publikált jelentése egyáltalán nem elhanyagolható magyar jelenlétről számolt be: jelentősnek mondható akkori cukor-, fa- és ruhaneműexportunk, de nagy mennyiségben szállítottunk szeszes italt is Egyiptomba (Alexandria, Szuez) és Tunéziába (Tunisz). Az utóbbi árucikknek komoly jövőt jósolt, megjegyezve, hogy „az alkohol azon osztrák-magyar cikkek közé tartozik, amelyeknek Eszak-Afrikában a legnagyobb a keletjük".1 Konkrétan a sörre gondolt (Alexandriában a Dreher hordós sör volt akkor az uralkodó), mivel a bor francia áru, a tömény szesz forgalmazásában pedig „vesztettünk az orosz és a román alkohollal szemben". A pozíciók megtartása és erősítése érdekében rendszeres hajójáratok indítását javasolta Fiúméból a nagy észak-afrikai kikötőkbe. Évtizedekkel később, 1911-ben, Lukács László pénzügyminiszter egy hosszú távra megalapozott mediterrán politika részeként szintén ezt javasolta, kiegészítve az említett egyiptomi kikötőket Algírral, Oránnal, Casablancával és Mogadorral.2 Az első világháború s főként az azt lezáró békeszerződés, az adriai tengeri kijárat elvesztése ezeket a terveket semmissé tette. A két világháború között történtek ugyan kísérletek a kapcsolatok újjáélesztésére Egyiptommal, de ezek nem vezettek eredményre. A két népszövetségi taggal, Egyiptommal és Irakkal 1928-ban, illetve 1937-ben létesítettünk diplomáciai kapcsolatot, amely azonban a második világháború alatt megszakadt. Több városban (Alexandria, Bejrút, Aleppo, Algír, Bengázi) tiszteletbeli konzulátus működött az 1930-as években.3 A kereskedelmi forgalom azonban továbbra is igen szerény mértékű maradt. A tárgyalt időszakban Magyarország arab kapcsolatai gyakorlatilag a Közel-Keletre korlátozódtak. Két Maghreb-országgal létesítettünk ugyan diplomáciai kapcsolatot, 774 Külügyi Szemle
