Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Zeidler Miklós: A Magyar Külügyi Társaság és folyóirata: a Külügyi Szemle (1920-1944)
Zeidler Miklós 21 Bárdossy László, a Külügyminisztérium Sajtóosztálya vezetőjének emlékeztetője a Politikai osztály részére. Dátum nélkül. (Beérkezés: 1929. március 4.) MOLK 66 143. cs. 1929—III—9. tétel. 33 147/Res. sz. 22 Magyar Külpolitika, 1920. szeptember. 16. o., 1920. október. 32. o., 1921. január. 80. o. Eöttevényi Olivér: A Magyar Külügyi Társaság munkássága 1923-24-ben. Külügyi Szemle, 1923-1924 (1924. december). 291. o. 23 A jól ismert szlogen - „Csonka-Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország!" - latin nyelvű szabad fordítása. 24 A Magyar Külügyi Társaság VI. évi közgyűlése. Magyar Külpolitika, 1926. június 16. (6. sz. melléklet 2. és 5. o.) 25 A Magyar Külügyi Társaság elnöki tanácsülése. Magyar Külpolitika, 1928. december 16. 27. o. A példányszám megnövekedése valószínűleg nem csupán a fokozott érdeklődésnek volt köszönhető, hanem annak is, hogy a lapot az MRL propagandaanyagként is terjesztette. 26 Eöttevényi Olivér MKT ügyvezető alelnök levele Villani Lajos báró követségi tanácsoshoz. 1933. október 14. MOLK 66 242. cs. 1934—III—9. tétel. 33 069/1933. sz. Beszámoló a Magyar Külügyi Társaság tisztújító és rendes évi közgyűléséről 1936. Külügyi Szemle, 1936. július. (3.) (Kiemelés az eredetiben.) TI Lásd például Klimes Károly nyugtája. 1930. április 29. MOL K 66 242. cs. 1934—III—9. tétel. Sz. n. A Külügyminisztérium támogatása annál is becsesebb volt, mivel a húszas évek végétől - a Rothermere- kampány oldalvizén - több magánszemély és szervezet is megpróbálta meglovagolni a revíziós hullámot. Az MNSZ a legkülönbözőbb irredenta és revíziós emléktárgyakkal üzletelt, magától a lordtól revíziós propaganda örve alatt mindenféle kalandorok próbáltak pénzt kicsalni. Mások a vidék adakozó kedvét kihasználva revíziós célú gyűjtéseket vagy csinos összegekért érdektelen hazafias előadásokat rendeztek. A'revíziós mozgalom vámszedőiről lásd Herczeg Ferenc a revízióról. A Magyar Revíziós Liga ülése. Magyar Külpolitika, 1936. január. 4.; Büchler József interpellációja és Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter válasza (1932. június 22.); KN1931. X. köt. 161-163.; Zeidler 1997. 317. o. 28 Igazságot Magyarországnak 1928.1-18. o. Idézetek a 17-18. oldalról. 29 Lío. 311-333. o. 30 Lío. 349-386. o. Idézet a 386. oldalról. 31 Lío. 387^02. o. (Különösen 399M02. o.) 32 Albrecht Ferenc: A békerevízió és a kisebbségi kérdés. Magyar Külpolitika, 1928. február 1. 2-3. o. 33 Eöttevényi Olivér MKT ügyvezető alelnök levele Walko Lajos külügyminiszterhez. 1930. március 12. MOL K 66 166. cs. 1930—III—9. tétel. 30 797. sz. Eöttevényi Olivér MKT ügyvezető alelnök levele Károlyi Gyula gróf külügyminiszterhez. 1931. március 31. MOL K 66 166. cs. 1931—III—9. tétel. 31 003. sz. Külügyminisztériumi belső feljegyzés. Dátum nélkül. (Valószínűleg 1932. december vége.) MOL K 66 479. cs. 1940—III—9. tétel. 3. dosszié. 30 089. alapsz. Beszámoló a Magyar Külügyi Társaság tisztújító és rendes évi közgyűléséről 1936. Külügyi Szemle, 1936. július. (11.) 34 Fáikért XI. 102-138. passim. 35 Magyar Külügyi Társaság. Külügyi Szemle, 1944. január. 93. o. Kenéz Béla MKT-elnök levele Hennyey Gusztáv külügyminiszterhez. 1944. szeptember 20. MOL K 66 656. cs. 1944—III—9. tétel. 36 234. sz. 36 1945 nyarán különböző munkáspárti, demokratikus tömörülésekhez tartozó, javarészt fiatal és középgenerációs politikusok és értelmiségiek újjászervezték a társaságot. Ám az 1945. augusztus 23- i alakuló közgyűlésen csak öt olyan személyiség jelent meg, aki a két háború között valamilyen téren aktívan részt vett a társaság munkájában: Auer Pál, Lippay Imre, Pongrácz Kálmán Siposs Sándor és Wesselényi Miklós. Auer az első, tudományos és szakmai szempontból még egyaránt „koalíciós jellegű" elnöki tanácsnak is tagja lett Borsody István, Bölöny György, Csécsy Imre, Csor- noky Viktor, Kállai Gyula, Kosáry Domokos, ifj. Lukács Gyula, Márton János, Moór Gyula, Szalai Sándor és Szent-Iványi Sándor társaságában. Wesselényi igazgatóként Boldizsár Ivánnal és Heltai Györggyel, a Külügyminisztériumot, illetve a Kultuszminisztériumot képviselő miniszteri tanácsosokkal együtt a társaság tényleges ügyvitelét vezette. Az új MKT élére Oltványi Imre kisgazdapárti képviselőt és pénzügyminisztert állították, ő azonban hamarosan lemondott. A három társelnök - ugyancsak a koalíciós együttműködés jegyében - a szociáldemokrata Ries István, a kommunista Révai József és a parasztpárti Kovács Imre lett, utóbbi csak rövid ideig. A társaság a korábbihoz 774 Külügyi Szemle
