Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)

2002 / 4. szám - FOLYÓIRATSZEMLE - Füsti Molnár Zsuzsa: Michael O'Hanlon: Rumsfeld védelmi elképzelései

Folyóiratszemle valamint 20 milliárd dollárral akarta kiegészíteni a Clinton-kormányzat előirányzatát a 2002-es évre. Kampánya során tett kijelentéseivel ellentétben, mely szerint csökkentené a külföl­dön állomásozó haderő létszámát, Rumsfeld úgy döntött, hogy az amerikai csapatok­nak jelenlegi tengerentúli konfigurációikban kell maradniuk. A csapatok létszámát azonban nem kívánta növelni, mivel a hatékonyság növelését inkább a technológiai fej­lesztésben látta megvalósíthatónak, valamint a győzelem elérésénél fontos szerepet szánt a helyi szövetséges erőkkel való összefogásnak. A stratégia terén Rumsfeld szemléletváltást sürgetett a háborús forgatókönyvek megtervezésénél: szerinte a Sivatagi Vihar hadművelet megismétlése Irak vagy Észak Korea ellen gyengítené a fegyveres erők képességét arra, hogy más fenyegetésekkel is szembe tudjon nézni, ezért szerinte nem szabad egyidejűleg két totális regionális há­borúba is belekezdeni. Ehelyett egyetlen háború abszolút értelemben vett megnyerését tartja célszerűnek - beleértve az ellenség kormányának megdöntését valamint terüle­tének elfoglalását - miközben a második háború az ellenség feltartóztatására és né­hány offenzív hadműveletre terjedne ki. Védelmi tervezetében Rumsfeld állandó közös haderő felállítására is javaslatot tett. A mai amerikai hadseregben vannak ugyan állandó egységek, mint például a megha­tározott feladatokat ellátó hadosztályok és repülőegységek, ám nincsenek többféle szolgálatból létrehozott állandó egységek, amelyek közös kiképzést kapnának és ame­lyek váratlan helyzetekben bevethetők lennének. Amerikának a semleges országokkal való kapcsolatában is változást mutat a védel­mi tervezet. Míg a Clinton-kormányzat hangsúlyt helyezett arra, hogy a semleges or­szágokkal (pl. Kína) szemben vállalt kötelezettségein keresztül formálja a nemzetközi környezetet, Rumsfeld csupán a szövetségesek megnyugtatásáról, valamint az ellen­ség elrettentéséről, és ha szükséges, legyőzéséről beszélt. A semleges országokkal szembeni megfelelő politika kialakításáról nem sok szó esett - igaz Rumsfeld ezt a mu­lasztását sürgősen pótolni igyekezett a szeptember 11 -i események után az olyan or­szágok viszonylatában, mint például Pakisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Kirgizisz- tán és Oroszország. Igaz ugyan, hogy már nem beszélhetünk a katonai szféra forradalmasítását emlege­tő régebbi retorikáról, a Bush-kormányzat mégis fontos szerepet szán a katonai újítá­soknak. Egyrészt a kutatások és fejlesztések költségvetését kívánják jelentősen megemelni, másrészt az olyan újításokat kívánják támogatni, mint például a könnyebb, mozgékonyabb katonai egységek létrehozását. A szeptemberi védelmi tervezet nem tért ki a költségek részletezésére, majd a 2002 feb­ruárjában megjelenő 2003-as évre szóló költségvetési javaslat pótolta ezt a hiányt. És a leg­nagyobb különbségek éppen a költségek tekintetében jelentkeznek a Clinton-kormányzat védelmi tervezetéhez képest. Ez utóbbi ugyanis 2001-re 300 milliárd dolláros költségve­200 Külügyi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom