Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 4. szám - KÖNYVEKRŐL - Kántor Zoltán: Grúber Károly: Európai identitások: régió, nemzet, integráció
Könyvekről ipari gazdaságot sújtja, másodsorban az Északi-tengeren olajmezőket fedeznek fel, amely jövedelmei viszont a brit állami büdzsébe vándoroltak. így Skócia joggal érezhette, hogy egy bizonyos fokú politikai és gazdasági függetlenség minden szempontból kívánatos lenne. A SNP épp e gazdasági érvekkel fordította maga mellé a skót szavazókat, és nem történelmi, kulturális retorikával. Nyugodtan állíthatjuk, hogy ez a tanulmány, részben kiegészítve Grúber más írásaival, a skót kérdés magyar nyelven megjelent legteljesebb összefoglalója.3 A végjegyzetekben hivatkozott irodalom a témában megjelent legjobb írásokat tartalmazza. A kötet második felében szereplő tanulmányok az európai integráció által felvetett kérdéseket helyezik a középpontba. Grúber mindegyik következő tanulmányában ezeknek egy-egy vetületét vizsgálja. A régiók Európája? Az európai regionális politika történelmi fejlődése 1945-2001 tanulmányban Grúber felvázolja, hogy hogyan alakult ki, majd került középpontba a regionális politika. Az nyugat-európai államok integrációja mellett, a közös piac és a monetáris unióval egységesülő folyamattal párhuzamosan, a régiók is fokozatosan nagyobb szerepet kaptak. A Néhány megjegyzés Magyarország önkormányzati rendszeréről az Európai Unió keleti bővítése kapcsán tulajdonképpen hasonló kérdéseket tárgyal - ez alkalommal helyi szinten - mint az előbbi tanulmány. Grúbert a kisebb politikai és gazdasági egységek kialakulás és működése érdekli. A szerző nem tekinti magát ennek az önkormányzati kérdés szakértőjének, ezért leszűkíti a kérdéskört a politikatudományi és az ezzel összefüggő csatlakozási aspektusra. Tanulmányában egyrészt Magyarország uniós integrációját, másrészt a megyerendszer átalakulását helyezi középpontba, összehasonlítva az 1989 előtti időszakot az azt követővel. Az EU-csatlakozás által létrejött változásokat és politikákat elemzi, külön figyelmet szentelve az uniós támogatási rendszernek. A magyar kormánynak, de a magyarországi önkormányzatoknak is fokozatosan fel kellett (kell) készülniük a várhatóan 2004-ben történő csatlakozásra - és a társadalmi átalakulás levezényléséhez állandóan figyelembe kellett venniük az uniós joganyagokat és hosszú távú stratégiákat. Grúber kritikus a felkészültséget tekintve: „az önkormányzatokkal való együttműködés az integráció érdekében igen kezdetleges formában valósult meg, és szó sincs annak az európai trendnek az átvételéről, melyben a nemzetállam alatti közigazgatási egységek egyre jobban beépülnek a döntéshozatal különböző szintjeibe".6 Ugyanakkor, az Európai Bizottság országjelentésére hivatkozva kiemeli a szerző, hogy „Magyarország volt az első kelet-közép-európai ország, amely olyan törvényi szabályozást állított fel, amely összhangban van az EU regionális és kohéziós politikájának elveivel"/ A magyar részvételű határ menti együttműködések és eurórégiók a nemzetközi szerződések tükrében tanulmányban, Grúber a határ menti regionális kooperáció jogi kereteit elemzi. A tá- gabb közönség számára ez egy hiánypótló írás, hisz a legtöbb szerző egy-egy konkrét esettel foglalkozik, illetve általános szinten beszél a regionális együttműködésről, miközben nagyon kevés figyelmet szentelnek a kooperáció törvényi kereteire. 178 Külügyi Szemle
