Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 4. szám - KÖNYVEKRŐL - Kántor Zoltán: Grúber Károly: Európai identitások: régió, nemzet, integráció
Grúber Károly: Európai identitások: régió, nemzet, integráció (Pro Minoritáié könyvsorozat, Budapest: Osiris, 2002, 245 oldal) G rúber Károly könyve hiánypótló a magyar könyvpiacon. Nem mintha a témában nem jelentek volna meg a kisebbségekről, a nacionalizmusról, EU-csatokozásról, határon túli magyar kisebbségekről szóló könyvek, hanem azért mert mindezeket a témákat a szerző összefüggéseiben, egymásra gyakorolt hatásaikat elemzi. A tanulmányíró jártas a nyugati szakirodalomban és a kisebbségi problematikában egyaránt. Az elméleti megközelítéseken túl külön kiemelendő az EU szempontjából történő megközelítés. Grúber elméleti ismereteit (a sussexi egyetemen szerezte PhD-fokozatát) sikeresen ötvözi gyakorlati politikai ismeretivel (a Külügyminisztérium Stratégiai Tervezési Főosztályán, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalában mint az elemző osztály vezetője dolgozott). Ezzel Grúber azon ritka szerzők közé tartozik, akik több oldalról képesek megvizsgálni a címben szereplő témákat. A kérdés iránt érdeklődők a fejezetek végjegyzeteiben megtalálják a témákra vonatkozó legújabb nyugati és magyarországi munkákat. A kötetben a szerző régebben már publikált - néhány a kötet számára átszerkesztett, valamint a kötetben először megjelenő írásai kaptak helyet. A tanulmányok az Európai Tükör, Közpolitika, Pro Minoritate, valamint a Romániában megjelenő Magyar Kisebbségben jelentek meg. Indokolt volt ezeket külön kötetbe összegyűjteni, mivel a felsorolt lapok csak a szűkebb szakmai körökben ismertek. Az első tanulmányok az elméleti kérdésekkel foglalkoznak, elemezve a nacionalizmus, a demokrácia, és a regionalizmus kérdéseit. A következő részben az erdélyi, valamint a skót kérdéssel foglalkozó esettanulmányok kaptak helyet. A kötetet az európai integrációról szóló írások zárják. Az első tanulmányban a szerző a nacionalizmus és a demokrácia kérdését elemzi. Grúber, Walker Connor nyomán, az etnonacionalizmus fogalmat használja. A nacionalizmus kétféle felfogása - etnicista és modernista - után, a demokrácia különböző felfogásait vázolja. Kimutatja a történelmi összefüggéseket a demokrácia és a nacionalizmus között, hangsúlyozva, hogy John Stuart Mill és Giuseppe Mazzini korában a kettő között nem létezett az az ellentmondás, amely a mai megközelítéseket jellemzi. Grúber következtetése az, hogy az 1989-1990-es kelet-közép-európai forradalmak nem váltották be azt a reményt, hogy az állampárti rendszerek bukása után térségünk országai elfoglalják méltó helyüket Európa szellemi térképén.1 A délszláv példa ugyanakkor azt mutatja, hogy a szocializmus helyét az etnonacionalizmusok különböző válfajai foglalták el. Grúber úgy látja, hogy a jelenlegi kérdés értelmezéséhez vissza kell nyúlnunk a különböző nacionalizmusok és a különböző demokráciafelfogások kialakulásához. Csak így tudjuk megérteni, hogy miért jelent meg olyan erővel a na2002. tél 175
