Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 4. szám - KÖNYVEKRŐL - Erdei Annamária: Henry A. Kissinger: Diplomácia; Korszakváltás az amerikai külpolitikában? A 21. századi Amerika diplomáciai kérdései; Walter Isaacson: Kissinger - életrajz
Kissinger-életrajz, diplomácia és az amerikai külpolitika valami hasonló volt, noha „nem valószínű, hogy [a dokumentum] bármelyik aláírója is lehetségesnek tartotta, hogy egy adott ország bírái ezeket használják alapul a kiadatási kérelmeknél, olyan feltételezett bűntényekkel kapcsolatban, amelyeket nem az ő joghatóságukon belül követtek el".183 Vehemensen tiltakozik az ellen, hogy adott ország bírái más ország állampolgárai felett ítélkezzenek, és Pinochet közelmúltbeli esetét felháborítónak véli, szerinte egy chilei vagy egy nemzetközi bíróság előtt kellett volna Pinochetet felelősségre vonni, és nem egy spanyol előtt.184 Kissinger szerint nem szabadna politikusokra alkalmazni a köztörvényes bűnözők esetében szokásos kiadatási eljárást. Ami a Nemzetközi Büntetőbíróság felállítását illeti, a vonatkozó bűntények meghatározása homályos, és fennáll a politikával való átitatottság veszélye. A Nemzetközi Büntetőbíróság helyett (amely a kötet megírása óta az Egyesült Államok részvétele nélkül megalakult) Kissinger a következőket ajánlja: az ENSZ BT hozzon létre egy emberi jogi bizottságot, amely jelentéseket tesz; bizonyos esetekben ad hoc büntetőbíróság felállítására is szükség lehet, amelynek procedúráját, vádhatósági jogkörét az ENSZ BT pontosan meghatározza, a vádlottnak pedig tisztességes védelemben kell részesülnie.183 Kissinger hű marad magához, a zárófejezetben Bismarckot idézi, amikor arról beszél, hogy milyen fontos, hogy az államférfi megértse a történelmi áramlatokat és lássa a jövőt alakító tendenciákat. Ugyanakkor az államférfi legfontosabb dilemmájának az érdekek és az értékek, a béke és az igazságosság közötti egyensúly megteremtését tartja.186 Erdei Annamária Jegyzetek 1 A Diplomáéin utolsó tizenhárom fejezete (379 oldal) olyan korszakról szól, amelyet Kissinger személyesen, tudósként vagy a kormányzatnak dolgozva átélt, három fejezet (91 oldal) szól a Nixon- Ford-idószakról, amikor nemzetbiztonsági tanácsadó majd külügyminiszter volt. Az utolsó fejezet (34 oldal) az új világrendről szól, ebből „fejlődött ki" az új kötet anyaga. 2 Isaacson i. m. 65. o. 3 Kissinger, H. A.: Years of renewal. New York, Simon & Schuster. 4 Hitchens, Christopher: The Trial of Henry Kissinger. Verso Books, 2002. 5 Isaacson i. m. 91. o. 6 Isaacson i. m. 18. o. 7 Isaacson i. m. 21. o. 8 Isaacson i. m. 23. o. 9 Isaacson i. m. uo. 10 Isaacson i. m. 30. o. 11 A szövetséges csapatok normandiai partraszállása 1944. június 6-án. 12 Isaacson i. m. 93. o. 1962-ben váltak el. 2002. tél 169
