Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 4. szám - KÖNYVEKRŐL - Boros Ferenc: A magyar és a szlovák nemzetpolitikai stratégia ütközése és következményei (Rudolf Chmel írásai)
Könyvekről Jegyzetek 1 Oá Trianonu (cez zakón o madarech zijúcich v susednych státoch) do Európskej tinié I. és II. (Trianontól [a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényen keresztül] az Európai Unióba) OS 2001. szeptember és október.) 2 Moje madarská otázka (Az én magyarkérdésem) Kalligram, 1996. 3 Utal arra Chmel, hogy magyar részről ebben az időben két alkalommal (EP-i tagság stb.) kísérlet történt Szlovákia integrációs esélyeinek megakadályozására. 383. o. 4 A szlovák lakosság 34%-a volt amellett, hogy a problémákat tárgyalásos úton kellene megoldani, 49% véleménye, hogy határozottabb fellépés kell a kisebbség ellen. A magyarok 96%-a volt a tárgyalásos megoldás mellett. A szlovákok 1/3-a úgy véli, hogy a magyarok többségének rejtett célja a határok megváltoztatása, a magyaroknál 92%-a nem törekszik erre a ratifikációs időszakban. Uo. 396. o. R. Chmel utal arra is, hogy 1992 óta a szlovák közvélemény tudatával senki sem foglalkozott, a veszélyeztetettségi érzés ezért tart, sőt állandóan növekszik. Ilyen körülmények között nem lehet megbékélésről beszélni és azt elvárni. Uo. 398. o. 5 R. Chmel vázlatos áttekintést ad arról, hogy a trianoni trauma, a már ekkor jelentkező „jóvátételi" szándék nem csak a Trianon utáni tradíciókból fakad, hanem mélyrehatóbb történelmi hagyományokból táplálkozik. 6 Lásd még: Van-e életképes alternatíva. Beszélgetés Rudolf Chmellel a magyar-szlovák viszonyt terhelő előítéletekről. Népszabadság, 2002. január 24. 7 Lásd bővebben Duray Miklós: Önrendelkezési kísérleteink. Méry Ratio. 1999. 81-88. o. Hamberger Judit: Szlovákokról és cselükről magyar szemmel. Kalligram, 2000.150-155. o. 8 Ezekről a kérdésekről lásd Boros Ferenc Szomszédunk Szlovákia c. könyvének vonatkozó fejezeteit. Kalligram, 2000. 9 Dilema, 2002.1. sz. 10 Erre közvetve R. Chmel is utal, amikor M. Kusy professzort idézi, aki úgy fogalmaz: „a fokozatosan növekvő igények az autonómia iránt, kezdetben csak iskolaügyi, majd kulturális s végül területi is, nacionális válaszokat jelentenek a nacionalista támadásokra, ezek nem agresszív, hanem védekező válaszok." (OS, szeptember, 42. o.) 11 Ivo'Samson a pozsonyi SFPA Kutató központjának elemzője a Dilema c. folyórat 2002.1. sz.-ban megjelent írásában rámutat arra, hogy a Dzurinda-kormány csak minimális engedményeket tett a szlovákiai magyaroknak, azt sem jószántából, hanem leginkább az integrációs kényszer hatására. Jelentősek azok a deficitek, amelyeket még Szlovákiának az uniós csatlakozás érdekében meg kell tennie. 12 Lásd a 23 szlovák értelmiség által aláírt, a státustörvény kapcsán fellángolt magyarellenességet elítélő felhívását (Új Szó, 2002. febr. 12.), továbbá az említett Dilemában megjelent írásokat. Milan Resutík főszerkesztő bevezető írásában, Sámsonhoz hasonlóan, alapjában véve védelembe veszi a magyar státustörvényt, jóllehet a vitatott kérdésekre nem tér ki. Szlovákia is törekszik „védőhálót" vonni a határon túl élő szlovákok feje fölé, a probléma Resutík szerint talán abban van, hogy ezt a magyarok „ügyesen" csinálják, míg a szlovákok nem. Samson részletesen kifejti véleményét a magyar törvényről, amely az EU részéről is zöld utat kapott. Kritika helyett Szlovákiának hasonlóan ténylegesen támogatni kellene a határon túl élő szlovákokat mint nemzeti értéket. A magyar példából, állapítja meg Samson, Szlovákia tanulhat. 13 Ahogy Samson fogalmaz, a magyar kormány a kilencvenes évek elején „a mesterségesen keltett magyar revizionizmus rémét" kétoldalú kapcsolatokkal és a NATO-ba lépéssel eliminálta, a kilencvenes évek közepén „mesterségesen konstruált, a Szlovák Köztársaság keretében megvalósítandó magyar autonómia rémét" a magyar kisebbség politikai reprezentációja azzal a kötelezettségvállalással eliminálta„hogy sem programjában, sem a gyakorlati politikájában az etnikai aiapu autonómia kérdését nem törekszik megvalósítani". Uo. 34. o. 136 ' Külügyi Szemle
