Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - GLOBALIZÁCIÓ ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Rostoványi Zsolt: Civilizációk a civilizáció ellen? A hidegháború utáni nemzetközi rendszer antinómiái
Civilizációk a civilizáció ellen? 58 A német értelmezés szerint a kultúra mindenekelőtt az intellektuális, szellemi teljesítményeket fejezi ki, míg a civilizáció a társadalom fejlődésének anyagi-technikai elemeire utal. A civilizáció emiatt technicista-instrumentális jellegű fogalom, szemben az értékorientált kultúrával. Ezzel szemben az angolszász értelmezésben a civilizáció nem más, mint a legnagyobb kiterjedésű kultúra. 59 Közismertek Max Weber „Protestáns etikájának" bevezető gondolatai: „Éppen a Nyugat talaján, és csakis itt keletkeztek olyan művelődéstörténeti jelenségek, amelyek - legalábbis úgy véljük - egyetemes jelentőségű és érvényű fejlődés irányába mutattak." Vö. Weber, Max: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Gondolat Kiadó, Budapest, 1982. 7. o. Hegel pedig a következőt mondja: „A világtörténet keletről nyugatra megy; mert Európa teljességgel vége a világtörténetnek." Lásd Hegel, Georg Wilhelm Friedrich: Előadásoka világtörténet filozófiájáról. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979.192. o. 60 Weber, Max: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme, i. m. 13-21. o., ill. ugyanő: Gazdaság- történet. Válogatott tanulmányok. KJK, Budapest, 1979.224-225., 251-252. o. 61 Hall, Stuart: The Question of Cultural Identity. In: Hall, Stuart-Held, David-McGrew, Tony: Modernity and its Futures, i. m. 277. o. 62 A kérdéshez bővebben lásd Eisenstadt, S. N.: Introduction: Historical Traditions, Modernization and Development. In: Eisenstadt, S. N. (szerk.): Patterns of Modernity. New York University Press, New York, 1987. 1. kötet, 1-11. o. 63 McBride, William L.: A demokrácia, az amerikai kultúra és a kelet-európai változások. Valóság, 1996. 4. szám 64 Lukacs, John: Pokolba a kultúrával! Európai Szemle, 1995.1. szám 65 Samuel Huntington találó kifejezése, utalva a davosi Világgazdasági Fórumra, illetve annak résztvevőire. Lásd A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, i. m. 79. o. 66 Bővebben lásd Featherstone, Mike: Undoing Culture. Globalization, Postmodernism and Identity. SAGE Publications, London, Thousand Oaks, New Delhi, 1995.114. o. 67 Lásd Appadurai, Arjun:_ Disjuncture and Difference in the Global Cultural Economy. In: Mike Featherstone (szerk.): Global Culture. Nationalism, Globalization and Modernity, i. m. 295-311. o. 68 Featherstone, Mike: Undoing Cidture, Globalization, Postmodernism and Identity, i. m. 90-91. o. 69 Smith, Anthony D.: National Identity. Penguin Books, 1991.158. o. 70 Smith, Anthony D.: Towards a Global Culture? In: Mike Featherstone (szerk.): Global Culture. Nationalism, Globalization and Modernity, i. m. 171-191. o. 71 Robertson, Roland: Glocalization: Time-Space and HomogeneityTleterogeneity. In: Mike Featherstone, Scott Lash and Roland Robertson (szerk.): Global Modernities. SAGE Publications, London, Thousand Oaks, New Delhi, 1995. 25-44. o. 72 Pieterse, Jan Nederveen: Globalization as Hybridization. In: Mike Featherstone, Scott Lash and Roland Robertson (szerk.): Global Modernities, i. m. 45-68. o. 73 Friedman, Jonathan: Global System, Globalization and the Parameters of Modernity. In: Mike Featherstone, Scott Lash and Roland Robertson (szerk.): Global Modernities, i. m. 69-90. o. 74 Sassen, Saskia: Elveszített kontroll? Szuverenitás a globalizáció korában. Helikon Kiadó, Budapest, 2000. 58-59. o. 75 A kérdéshez bővebben lásd Kobrin, Stephen J.: Electronic Cash and the End of National Markets. Foreign Policy, 1997 nyár, 65-77. o. 76 Barber, Benjamin R.: Mcvilág és Dzsihád között. In: Magyar Lettre Internationale, 28. szám, 1998. tavasz, 9—11. o. 77 Soros György kifejezése. Vö. Soros György: A globális kapitalizmus válsága. Veszélyben a nyílt társadalom. Scolar Kiadó, Budapest, 1999.154. o. 78 Vö. Luhmann, Niklas: Soziale Systeme. Grundriß einer allgemeinen Theorie. Suhrkamp, Frankfurt am Main, 1994. 92. o. 79 Habermas, Jürgen: Filozófiai diskurzus a modernségről. Helikon Kiadó, Budapest, 1998. 288. o. 2002. tavasz 71
