Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - GLOBALIZÁCIÓ ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Rostoványi Zsolt: Civilizációk a civilizáció ellen? A hidegháború utáni nemzetközi rendszer antinómiái
Rostoványi Zsolt Soros György83 - globális gazdaság létezik, viszont globális társadalom nem. És globális civilizáció sem, a civilizáció szó igazi, angolszász értelmezésében. Jó lenne-e nekünk egyáltalán, ha létezne globális civilizáció, legalábbis a kifejezés angolszász értelmezésében? Erre a kérdésre aligha lehetne egyértelmű igennel vagy nemmel felelni. Az emberi élet egyik legnagyobb értéke a civilizációk és a kultúrák sokfélesége. Sokan megfeledkeznek ugyanakkor arról, hogy egyfelől egyetlen civilizáció és kultúra sem zárt, csupán önmagában létező rendszer, másfelől egyik sem statikus, változatlan. Ellenkezőleg: a civilizációk és a kultúrák állandóan változnak, részint saját belső „hajtóerejük" - ha úgy tetszik: evolúciójuk - miatt, részint a más civilizációkkal és kultúrákkal való állandó kölcsönhatások (amit a kulturális antropológia kulturális diffúziónak nevez) következményeként. Minden civilizáció és minden kultúra modernizálódik, ami szükségképpen a hagyományok szerepének átértékelődésével jár. Csak egy példa a világ minden részén rohamos ütemben végbemenő urbanizáció s a hagyományos életformákat sokkal jobban őrző vidéki lakosság arányának gyors csökkenése. Manapság a világon aligha lehetne olyan kultúrát találni, amelyik ugyanolyan, mint mondjuk akár húsz évvel ezelőtt volt. A modernizáció technikai kategóriáját egyfelől külön kell választani a partikuláris civilizációs meghatározottságtól, másfelől viszont össze kell kapcsolni valamennyi civilizációval és kultúrával, hiszen a modernizáció különböző civilizációs értékek bázisán is végbemehet. A globalizáció végeredményben a modernizáció folyamatának a következménye. A globalizáció folyamata megállíthatatlan és visszafordíthatatlan. Elemzésünk nagyon egyoldalú maradna, ha a globalizációnak csak negatív hatásokat tulajdonítanánk. Kár lenne tagadni a biológiai mellett a társadalmi-kulturális evolúciós folyamat létét, valamint a gazdasági és technikai modernizációs folyamat szükségszerűségét és pozitívumait. Mára az egész világ modem lett - vonja le a tagadhatatlan következtetést Heller Ágnes, s tegyük hozzá, e modern világban léteznek bizonyos premodem elemek és struktúrák. A modern világban pedig gyakorta anakronisztikus egyes civilizációk és kultúrák csökönyös ragaszkodása az olyan idejétmúlt hagyományokhoz, szokásokhoz, életmódokhoz, amelyek fölött nyilvánvalóan eljárt az idő. Mára az egész világ globalizált lett, még akkor is, ha a globalizáció hatásai bizonyos földrajzi régiókat nem érintenek. Nagyrészt a globalizáció folyamata határozza meg a regionális, illetve lokális civilizációk és kultúrák reakcióit is. Kétségtelen veszélyei mellett a globalizáció lehetőséget is teremt a különböző civilizációk és kultúrák modernizációjára, az egymás közötti kommunikációra, egymás jobb megismerésére, a technikák, a másutt bevált módszerek, társadalmi gyakorlatok, sőt bizonyos fokig az értékek átvételére és adaptálására. Ehhez azonban az szükséges, hogy ezt a különböző civilizációk is felismerjék, s ebben az esetben nem is lenne annyira utópikus a Perlmutter-féle „posztmodern globális civilizáció", amely mind Raymond Áron, mind Teilhard de Chardin víziójának a megvalósulását is jelentheti. 66 Külügyi Szemle
