Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)

2002 / 1. szám - GLOBALIZÁCIÓ ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Rostoványi Zsolt: Civilizációk a civilizáció ellen? A hidegháború utáni nemzetközi rendszer antinómiái

Rostoványi Zsolt Soros György83 - globális gazdaság létezik, viszont globális társadalom nem. És globá­lis civilizáció sem, a civilizáció szó igazi, angolszász értelmezésében. Jó lenne-e nekünk egyáltalán, ha létezne globális civilizáció, legalábbis a kifejezés an­golszász értelmezésében? Erre a kérdésre aligha lehetne egyértelmű igennel vagy nem­mel felelni. Az emberi élet egyik legnagyobb értéke a civilizációk és a kultúrák sokféle­sége. Sokan megfeledkeznek ugyanakkor arról, hogy egyfelől egyetlen civilizáció és kultúra sem zárt, csupán önmagában létező rendszer, másfelől egyik sem statikus, vál­tozatlan. Ellenkezőleg: a civilizációk és a kultúrák állandóan változnak, részint saját bel­ső „hajtóerejük" - ha úgy tetszik: evolúciójuk - miatt, részint a más civilizációkkal és kultúrákkal való állandó kölcsönhatások (amit a kulturális antropológia kulturális dif­fúziónak nevez) következményeként. Minden civilizáció és minden kultúra modernizá­lódik, ami szükségképpen a hagyományok szerepének átértékelődésével jár. Csak egy példa a világ minden részén rohamos ütemben végbemenő urbanizáció s a hagyomá­nyos életformákat sokkal jobban őrző vidéki lakosság arányának gyors csökkenése. Ma­napság a világon aligha lehetne olyan kultúrát találni, amelyik ugyanolyan, mint mond­juk akár húsz évvel ezelőtt volt. A modernizáció technikai kategóriáját egyfelől külön kell választani a partikuláris civilizációs meghatározottságtól, másfelől viszont össze kell kapcsolni valamennyi ci­vilizációval és kultúrával, hiszen a modernizáció különböző civilizációs értékek bázi­sán is végbemehet. A globalizáció végeredményben a modernizáció folyamatának a következménye. A globalizáció folyamata megállíthatatlan és visszafordíthatatlan. Elemzésünk nagyon egyoldalú maradna, ha a globalizációnak csak negatív hatásokat tulajdonítanánk. Kár lenne tagadni a biológiai mellett a társadalmi-kulturális evolúciós folyamat létét, valamint a gazdasági és technikai modernizációs folyamat szükségszerű­ségét és pozitívumait. Mára az egész világ modem lett - vonja le a tagadhatatlan követ­keztetést Heller Ágnes, s tegyük hozzá, e modern világban léteznek bizonyos premodem elemek és struktúrák. A modern világban pedig gyakorta anakronisztikus egyes civilizá­ciók és kultúrák csökönyös ragaszkodása az olyan idejétmúlt hagyományokhoz, szoká­sokhoz, életmódokhoz, amelyek fölött nyilvánvalóan eljárt az idő. Mára az egész világ globalizált lett, még akkor is, ha a globalizáció hatásai bizonyos földrajzi régiókat nem érintenek. Nagyrészt a globalizáció folyamata határozza meg a regionális, illetve lokális civilizációk és kultúrák reakcióit is. Kétségtelen veszélyei mellett a globalizáció lehetősé­get is teremt a különböző civilizációk és kultúrák modernizációjára, az egymás közötti kommunikációra, egymás jobb megismerésére, a technikák, a másutt bevált módszerek, társadalmi gyakorlatok, sőt bizonyos fokig az értékek átvételére és adaptálására. Ehhez azonban az szükséges, hogy ezt a különböző civilizációk is felismerjék, s eb­ben az esetben nem is lenne annyira utópikus a Perlmutter-féle „posztmodern globális civilizáció", amely mind Raymond Áron, mind Teilhard de Chardin víziójának a meg­valósulását is jelentheti. 66 Külügyi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom