Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 3. szám - KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATSZEMLE - Soutou,Georges-Henri: Az ötvenéves háború. A kelet-nyugati kapcsolatok (1943-1990)
Könyv- és folyóiratszelnie Raymond Aron szellemi hatása, ami nem véletlen, mivel szintén Soutou professzor gondozásában jelentek meg az 1947-1977 között a Le Figaróban publikált, és a nemzetközi kapcsolatok aktuális eseményeivel foglalkozó cikkei. A könyv nagy erénye, hogy az eseményeket komplex összefüggéseiben vizsgálja, és történészi tapasztalatából fakadóan bravúros érzékkel kezeli a rendkívül gazdag és szerteágazó információmennyiséget. Ezért elengedhetetlen alapmunkát jelent a korszak történetével foglalkozó szakértő és műkedvelő közönség számára egyaránt. A könyv újszerűségét elsődlegesen az a szemlélete adja, miszerint a hidegháború történetének tárgyilagos értékeléséhez el kell szakadnunk attól a felfogástól, hogy az eseményeket csak a szovjet-amerikai rivalizáláson keresztül lássuk. Ugyancsak újdonság az események széles, nemcsak Európa-központú megközelítése és a komplex elemzés szükségességének kiemelése, illetve a nyitó és záró dátum meghatározása. Az 1943-as dátum egyszerre jelentett fordulópontot a második világháború történetében és a szövetségesek közötti kapcsolatok változásában. A nagyhatalmi ellenségeskedés egyik döntő okának számító bizalomhiány lényegében ettől az időponttól számítható, és ez határozta meg egészen 1990-ig a kelet-nyugati kapcsolatokat. Az 1990-es dátum lényegében a hidegháború központi konfliktusának, a német egyesítés kérdésének a rendeződésére utal. A hidegháború történéseit meghatározó konfliktusok, a hagyományos értelemben vehető hatalmi rivalizálás mellett azokból az előítéletekből is fakadtak, amelyek (pozitív és negatív értelemben egyaránt) az 1990 utáni nemzetközi rendben is megmaradtak. Ugyancsak fontos új és sajátos elemnek tartjuk azt, hogy a hidegháború történetét a felvilágosodástól a kommunizmus bukásáig tartó nagy történelmi korszak egyik fejezetének tartja, amely a száz- és a harmincéves háborúkhoz hasonlóan egy új történeti korszak kezdetét is kijelöli. A műben felvetett gondolatok továbbgondolásához a könyv végén található (francia, angol, német és olasz nyelvű), és a fejezetek sorrendjében következő gazdag szakirodalom-jegyzék is segítséget ad. Az események megértését és a könyv használatát térképek és névmutató teszi könnyebbé. Gorádnai Zoltán 2Í6 Külügyi Szemle