Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 3. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Miszlai Sándor: Oroszország külpolitikája a jugoszláviai konfliktusok rendezési folyamatában
Miszlai Sándor orosz külügyminisztérium tevékenysége mindinkább a boszniai szerbekre gyakorolt nyomás megerősödésében fejeződött ki. Korábban az orosz külpolitika irányítói számára az összes szerb nacionalista ag- resszornak számított, ebben az időben azonban már „jókra és rosszakra" osztották őket. A „jók" a jugoszláviai szerbek lettek, a „rosszak" pedig boszniai testvéreik. Minden valószínűség szerint a hivatalos álláspont ilyen jellegű megváltozásában fontos szerepet játszott az oroszországi belső ellenzék is. A kritikákat meghallgatva az orosz diplomácia vezetői úgy döntöttek, tekintet nélkül az ideológiai nézetkülönbségekre közelíteni kell az egykori kommunista Milosevichez. Ellenségre viszont szükség volt, így vált fő „nacionalista agresszorrá" a boszniai szerbek vezetője, Karadzic. A kialakult helyzetet orosz kutatók úgy értékelték, hogy Kozirjev erőfeszítéseinek eredményeként a szerbeket lényegében félrevezették, Oroszország pedig már nem a közvetítő szerepét játssza a szerbek és a nyugat világ között, hanem a szerbekre való nyomásgyakorlás eszközévé vált.41 1994. augusztus 27-28-án a boszniai szerbek lefolytatták a beígért népszavazást a kontaktcsoport tervének lakossági megítéléséről. A kérdést a következőképpen fogalmazták meg: „Egyetért-e Ön a kontaktcsoport terület felosztási térképével?" A Szerb Köztársaság szavazóinak 91, 22%-a nemmel szavazott. A nyugati békefenntartók is értetlenül álltak a referendum eredménye előtt: „Ha a kontaktcsoport tagjai, öt nagyhatalom képviselői valóban békét akartak, akkor hogyan állíthattak össze egy olyan tervet és hogyan rajzolhattak olyan térképet, amit a szerb lakosság szinte teljes egésze valójában elutasít. A nemzetközi összekötőcsoport terve csak növelte a feszültséget, s a szerbek számára nem maradt más lehetséges kiút, mint a háború."42 Jegyzetek 1 Migranjan, A.: Rossijn v poiskah identicsnostyi. Moszkva, 1997. 390. o. 2 BBC „Panorama” c. programja, 1995. október 31. 3 Idézi Zivkovic, N.: Intrigi „Ódisszeia". Sovjetskaja Rossija, 1996. október 17. 4 Idézi Parhomenko, S.: Balkanskaja vojna - glazami gyiletantov. Sevodnya, 1994. május 13. 5 Guszkova, J.: Vooruzsonnije konflikti na territorii bivsej jugoslavii. Moszkva, 1998. 133-134. o. 6 Guszkova: i. ni. 135. o. 7 Volkov, V: Uzlovije problemi novejsej istorii stran Centralnoj i jugo-Vostocsnoj Jevmpi. Moszkva, 2000. 257. o. 8 Volkov: i. m. 257-258. o. 9 Guszkova, J.: Uregtilirovanyije na Balkanah: ot Brioni de Daytona (mindje pinni 1991-1995 gg.) Moszkva, 1998. 36-37. o. 88 Külügyi Szemle
