Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 3. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Miszlai Sándor: Oroszország külpolitikája a jugoszláviai konfliktusok rendezési folyamatában
Miszlai Sándor Baturin személyében. így a jugoszláv rendezéssel kapcsolatos kérdések közvetve az ő felügyelete alá kerültek. Baturin már egyetemista korától kezdve élénken érdeklődött a délszláv térség problémái iránt, s mint sokoldalúan felkészült szakember vette kézbe Oroszország Balkán-politikájának irányítását. Ilyen körülmények között került sor 1994 tavaszán a Boszniai Szerb Köztársaság elnökének, Karadzicnak oroszországi látogatására, amelynek során átvette az irodalmi munkásságáért odaítélt „Solohov-díjat". Mindez természetesen csak ürügyként szolgált, hiszen a boszniai szerbek vezetője Moszkvába elsősorban a politikai kapcsolatok erősítése érdekében utazott. Több orosz politikussal folytatott megbeszélést, s többek között Baturinnal is találkozott, amelynek során Karadzic a Szerb Köztársaságba szóló meghívót adott át. A megbeszélésről készült feljegyzésben Baturin palei látogatásának szükségességét az orosz külpolitika balkáni irányvonalának erősítésével magyarázták. A feljegyzés ezekkel a szavakkal zárul: „...a látogatás sikere nem csak a közvetítő béketeremtő törekvéseknek kedvezne... Oroszország visszatérése a Balkánra - ahonnan az utóbbi években egyre erőteljesebben kiszorult -, nagyhatalmi elismertségét erősítené. Ellenkező esetben, ha Oroszország magára hagyná a szerbeket, nemzetközi tekintélye szenvedne csorbát."11 Ezt követően rövid időn belül Jelcin egy keserű hangvételű levelet kapott a szerb elnöktől, a külügyminisztérium megkerülésével. Moszkvai elemzők ezt úgy értékelték, hogy még ezekben a jugoszláviai rendezés folyamatában oly fontos időkben is gyakran akadtak el a Szmolenszk-téren Milosevic küldeményei. A levél kerülő úton történő továbbítása lehetővé tette Milosevic számára a nyílt hangvételt. így tehát szó szerint idézzük ezt a fontos és sok mindent megmagyarázó dokumentumot: „A Nyikiforov orosz diplomatával, az Ön megbízottjával folytatott június 30-i beszélgetésből azt a következtetést vontam le, hogy a nemzetközi összekötőcsoportban Oroszországnak nem sikerült elérnie, minden erőfeszítése ellenére sem, hogy Bosznia- Hercegovina területének felosztásánál a szerbek érdekeit is szem előtt tartsák. A felosztási térkép az északi folyosónak még a létezését is megkérdőjelezi, ami pedig a szerbek számára az »élet folyosóját« jelentette. A kidolgozott terv visszalépést jelent Posavinát illetően is, amelyről pedig két hónappal ezelőtt sikerült megállapodásra jutnom a horvát elnökkel Genfben. Az új elképzelés további városok átadását tartalmazza a muzulmánoknak, holott már minden fontos város átadásáról döntés született, Banja-Luka kivételével. Mindazonáltal nagy kéréssel fordulok Önhöz ebben a szerb nép számára oly kritikus helyzetben: kérem, támogassa egy igazságos döntés meghozatalát. A felosztási térképet csak július 5-én terjesztik a külügyminiszterek elé Genfben, az orosz ENSZ- misszió hivatalában. Addig a pillanatig senki számára sem lesz ismert annak tartalma, 70 Külügyi Szemle
