Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)

2002 / 3. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Molnár Anna: Altiero Spinelli és az európai föderalizmus eszméje

Molnár Anna ga és programja miatt az ifjú Spinelli föderalista elmélete sok szempontból hasonlósá­got mutatott a kommunizmus eszméjével, bár ő maga a Szovjetunió militáns naciona­lizmusa és a párt diktatórikus politikai eszközei miatt már korán eltávolodott az Olasz Kommunista Párttól. Spinelli véleménye szerint a Szovjetunió az 1917-es forradalom után még nacionalistább és militánsabb országgá vált, mint valaha volt.9 Spinelli föde­ralizmusa épp ezért a modern diktatúrák mindkét jellegzetes típusával - a fasizmus és a kommunizmus nacionalizmusával és antidemokratikus sajátosságaival - szemben született. Úgy vélte, hogy a nemzetállamok válságának legfőbb bizonyítéka épp e dik­tatúrák létrejötte, amelyek léte Európában lehetetlenné teszi a demokrácia továbbélését. Spinelli és Rossi a ventotenei kiáltványban arra következtetésre jutottak, hogy a há­borút követő időszakban a nemzetállamok, amelyek a hitleri militarizmus hódítása alatt megsemmisültek, nem lesznek képesek rögtön helyreállni, és így e válsággal terhes idő­szakban lehetőség nyílhat az Európai Egyesült Államok azonnali megteremtésére. Spi­nelli véleménye szerint egy föderációban egyesített Európa nem egyszerűen a végét je­lentené a nemzetállamoknak, hanem egyetlen garanciája lenne az új demokrácia meg­születésének is. Hozzátette, hogy a hatalom nemzetállami szinten történő fenntartása csak a pusztítás és háború eszköze lehet, s tovább rombolhatja az európai civilizációt.10 A kommunizmus elveivel szemben kialakult fenntartásai ellenére fiatalon Spinelli is, mint a kommunisták, egy forradalmi élcsapat, egyfajta „jakobinus párt" vezetésével kép­zelte el célja megvalósulását, a nemzetközi anarchia felszámolását. A fasizmus bukását követően már eltávolodott e véleményétől, és céljának megvalósításában a mind szélesebb társadalmi támogatottság elérésére és nem egy elit csapat szerepére helyezte a hangsúlyt. Az európai integráció első' lépései és a föderalizmus 1943-ban, a fasizmus bukásakor Spinelli a szövetségesek segítségével kiszabadult a ventotenei fogságból, majd az Eszak-Olaszországban helyreállított fasiszta rendszer megtorlása elől Svájcba menekült. Ez idő tájt alapította Milánóban az Európai Födera­lista Mozgalmat. A mozgalom célja az európai föderalizmus eszméjének széles réte­gekkel való megismertetése és elfogadtatása volt. Éppen azért, mert ekkor már felis­merte, hogy a föderáció alkotmányos úton történő létrehozásához széles társadalmi tá­mogatottság szükséges; nem pártot, hanem szervezetet alapított, hiszen így a födera­lizmus támogatói pártállásuktól függetlenül csatlakozhattak a mozgalomhoz.11 1946-ban Spinelli belépett a polgári radikális Akció Pártba, amely föderalista politi­kai programot képviselt. Ez a párt - a Spinelli által sugallt programtervezetében - meg­fogalmazta azt az elvárást, hogy a jövőbeli olasz alkotmányba kerüljön bele az a köte­lezettségvállalás, hogy Olaszország szuverenitása csak átmeneti jellegű, és az európai szintű föderáció létrejöttekor lemond arról.12 Spinelli azonban csak átmenetileg csatla­42 Külügyi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom