Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 3. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Molnár Anna: Altiero Spinelli és az európai föderalizmus eszméje
Molnár Anna ga és programja miatt az ifjú Spinelli föderalista elmélete sok szempontból hasonlóságot mutatott a kommunizmus eszméjével, bár ő maga a Szovjetunió militáns nacionalizmusa és a párt diktatórikus politikai eszközei miatt már korán eltávolodott az Olasz Kommunista Párttól. Spinelli véleménye szerint a Szovjetunió az 1917-es forradalom után még nacionalistább és militánsabb országgá vált, mint valaha volt.9 Spinelli föderalizmusa épp ezért a modern diktatúrák mindkét jellegzetes típusával - a fasizmus és a kommunizmus nacionalizmusával és antidemokratikus sajátosságaival - szemben született. Úgy vélte, hogy a nemzetállamok válságának legfőbb bizonyítéka épp e diktatúrák létrejötte, amelyek léte Európában lehetetlenné teszi a demokrácia továbbélését. Spinelli és Rossi a ventotenei kiáltványban arra következtetésre jutottak, hogy a háborút követő időszakban a nemzetállamok, amelyek a hitleri militarizmus hódítása alatt megsemmisültek, nem lesznek képesek rögtön helyreállni, és így e válsággal terhes időszakban lehetőség nyílhat az Európai Egyesült Államok azonnali megteremtésére. Spinelli véleménye szerint egy föderációban egyesített Európa nem egyszerűen a végét jelentené a nemzetállamoknak, hanem egyetlen garanciája lenne az új demokrácia megszületésének is. Hozzátette, hogy a hatalom nemzetállami szinten történő fenntartása csak a pusztítás és háború eszköze lehet, s tovább rombolhatja az európai civilizációt.10 A kommunizmus elveivel szemben kialakult fenntartásai ellenére fiatalon Spinelli is, mint a kommunisták, egy forradalmi élcsapat, egyfajta „jakobinus párt" vezetésével képzelte el célja megvalósulását, a nemzetközi anarchia felszámolását. A fasizmus bukását követően már eltávolodott e véleményétől, és céljának megvalósításában a mind szélesebb társadalmi támogatottság elérésére és nem egy elit csapat szerepére helyezte a hangsúlyt. Az európai integráció első' lépései és a föderalizmus 1943-ban, a fasizmus bukásakor Spinelli a szövetségesek segítségével kiszabadult a ventotenei fogságból, majd az Eszak-Olaszországban helyreállított fasiszta rendszer megtorlása elől Svájcba menekült. Ez idő tájt alapította Milánóban az Európai Föderalista Mozgalmat. A mozgalom célja az európai föderalizmus eszméjének széles rétegekkel való megismertetése és elfogadtatása volt. Éppen azért, mert ekkor már felismerte, hogy a föderáció alkotmányos úton történő létrehozásához széles társadalmi támogatottság szükséges; nem pártot, hanem szervezetet alapított, hiszen így a föderalizmus támogatói pártállásuktól függetlenül csatlakozhattak a mozgalomhoz.11 1946-ban Spinelli belépett a polgári radikális Akció Pártba, amely föderalista politikai programot képviselt. Ez a párt - a Spinelli által sugallt programtervezetében - megfogalmazta azt az elvárást, hogy a jövőbeli olasz alkotmányba kerüljön bele az a kötelezettségvállalás, hogy Olaszország szuverenitása csak átmeneti jellegű, és az európai szintű föderáció létrejöttekor lemond arról.12 Spinelli azonban csak átmenetileg csatla42 Külügyi Szemle
