Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 3. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Baneth András: Az Európai Unió és az Európa Tanács kapcsolata
Az Európai Unió és az Európa Tanács kapcsolata án hatályba lépett Európai szociális chartában jelennek meg. Ezen okmányok 1989. február 1-jén hatályba lépett, A kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről szóló európai egyezménnyel egészültek ki. Az emberi jogok területén számos más megállapodást kötöttek még, a Miniszteri Bizottság és a Parlamenti Közgyűlés pedig nem egy ajánlást fogadott el e téren. A tagállamokra háruló kötelezettségek tiszteletben tartására az egyezmény 19. cikke előirányozta az Emberi Jogok Európai Bizottsága és az Emberi Jogok Európai Bírósága létrehozását, melyek közül a bizottság 1998. novemberében a dinamikusabb ügymenet érdekében megszűnt. A főtitkárnak, mint a szervezet adminisztratív ügyekért felelős legmagasabb rangú tisztviselőjének ugyancsak vannak részben adminisztratív, részben ellenőrzési jogosítványai. Az emberi jogok szabályozása az Európai Unióban Mivel az Európai Gazdasági Közösség, mint neve is mutatja, gazdasági szervezetként alakult, és bár a kezdetektől fogva és továbbfejlesztésének jelenlegi szakaszában előtérben van a politikai integráció (vö. az úgynevezett „Monnet-method"), ennek megvalósítása még hosszabb időt igényel. Az alapító szerződések nem tartalmaznak olyan nevesített alapjogi katalógust, mint az Európa Tanács Emberi jogok európai egyezménye. Mégis, az unió kétségtelenül a „Rule of Law", a jogállamiság alapján szerveződött és működik, így a fenti egyezményhez hasonló „Bili of Rights" kidolgozásának egyre nagyobb szerepe lett. A közösségi jogban az alapjogok védelmének jogi alapját az EK-szerződés módosított preambulumában (zárójelben az amszterdami szerződés előtti cikkszám) a 2. (2.), 39. (48.), 42-51. (51-6.1.), 138. (118/a), 141. (119.) és 234. (177.) cikkekben szabályozzák, valamint az idegengyűlöletről szóló, 1977-ben az Európai Parlament, a tanács és a bizottság által kiadott közös nyilatkozatban találjuk meg. Az Egységes európai akta 3. (3.) és 10. (5.) bekezdése említi az emberi jogok védelmét biztosító nemzetközi dokumentumokat, ideértve az Emberi jogok európai egyezményét, az Európai szociális chartát, illetve az ENSZ égisze alatt kötött egyezményeket. A maastrichti szerződésbe már bekerült az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség, de ezeket a cikkelyeket a bíróság az ítélkezése során a 41. (50.) cikkely rendelkezései alapján nem alkalmazhatja. Legújabb fejleményként azonban a 2000. novemberi nizzai kormányközi konferencián elfogadták az Európai Unió Alapvető emberi jogok chartáját.17 Mindezt azonban azzal a fontos kitétellel tették, hogy ezen jogforrásra hivatkozva nem indítható kereset az Európai Bíróság előtt, mert a dokumentum pusztán deklaratív (soft law) jelleggel bír - így az alapjogaikban sértettek továbbra is Strasbourghoz fordulnak Luxembourg helyett, és ez nagy megnyugvás az Emberi Jogok Európai Bíróságának - egyelőre. Kérdés persze, hogy meddig marad fenn e bírói testület „monopóliuma"; minden jel szerint a következő, 2004-es kormányközi konferenciáig. Ezen alapjogi dek2002. ősz 37
