Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 3. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Baneth András: Az Európai Unió és az Európa Tanács kapcsolata
Bari etil András A beszámolóból érdemes itt kiemelni egy figyelemre méltó részletet: „Kissé kritikusan szemlélve meg kell említeni a rasszizmus és idegengyűlölet megfigyelésével kapcsolatos kérdéseket, melyek lebonyolítását az Európai Unió - az Európa Tanács által felajánlott közös munkavégzés ellenére - ragaszkodik saját maga elvégezni." Itt tehát egy direkt ellenállással találta magát szembe az Európa Tanács, mely csalódottság a meglehetősen objektív beszámolón is érezhető. A következő bekezdés is hasonló visszautasításról számol be: „Nemigen tették megfontolás tárgyává, kevés kivételtől eltekintve, a Parlamenti Közgyűlés 1279-es ajánlásában foglaltakat. (Ennek ismertetését lásd előzőleg.) (...) Ezen javaslatokat, melyek semennyit sem veszítettek értékükből, újra meg kell majd vizsgálni." Mindemellett az unió elismeri, hogy „az Európai Unió rendelkezésére kellene bocsátani az Európa Tanács tapasztalatát a közép- és kelet-európai országok demokratikus biztonságának megteremtésében, hogy azt a mediterrán országokkal és más regionális szerveződésekkel kialakított kapcsolataiban hasznosíthassa". Ez a felvetés tehát elismeri az Európa Tanács kiemelkedő tevékenységét a jogállamiság megteremtésében. A strasbourgi csúcstalálkozó, 1997 Az Európa Tanács állam- és kormányfőinek második csúcstalálkozójára 1997. október 10-11-én Strasbourgban került sor, ahol az intézményi kapcsolatok terén az itt elfogadott cselekvési program, az úgynevezett akcióterv' (Action Plan) emelhető ki. Ebben az akciótervben a fő területek az alábbiak voltak: „Demokrácia és emberi jogok", „Szociális kohézió", „Az állampolgárok biztonsága", valamint a „Demokratikus értékek és kulturális sokszínűség". Közös jellemzőjük, hogy az akcióterv végrehajtása során az állam- és kormányfők utasítják a Miniszteri Bizottságot, hogy az Európa Tanács különböző testületéi más európai és nemzetközi szervezetekkel közösen hajtsák végre az akciótervet. A kijelentés ezzel utalt a csúcstalálkozón jelen levő szervezetekre, igya tagságra aspiráló országokon kívül az Európai Unióra is. Külön kiemeli a rasszizmus, idegengyűlölet, antiszemitizmus és intolerancia elleni közös küzdelmet, mely területen az 1993-as bécsi csúcsértekezlet óta számos közös intézkedés történt az Európai Bizottsággal együttműködve. Az Európa Tanács 1997-es jelentése11 kiemeli, hogy az együttműködés legfontosabb területe a Közösség együttműködési hozzájárulása az Európa Tanács programjaihoz. Elsősorban azokhoz, melyek közép- és kelet-európai országokat érintenek, mégpedig a PHARE-TACIS-támogatás keretében. Elindítottak egy közös programot az Orosz Föderáció bírósági rendszerének megreformálásra, és egy hasonlót Ukrajnában is. Több kormányközi együttműködési program zajlott le, melynek során az Európai Unió Bizottsága a legtöbb szakértői bizottság ülésére meghívást kapott. Képviseltette ezenkívül magát a szakminiszterek tanácskozásán is, melyet az 1997-es év során több alkalommal is összehívtak: családi ügyekben, igazságügyi kérdésekben és oktatáspolitiká26 Külügyi Szemle
