Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)

2002 / 3. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Baneth András: Az Európai Unió és az Európa Tanács kapcsolata

Az Európai Unió és az Európa Tanács kapcsolata Külön nem részletezem az olyan kérdéseket, hogy például az Európai Unió folyamatosan választási megfigyeléseket folytat az Európa Tanács zászlaja alatt, vagy hogy az Európa Tanács rendszeresen foglalkozik az unión belüli úgynevezett demok­ratikus deficit kérdésével. A két szewezet közötti kapcsolat általános vonásai Az Európa Tanács 43 tagállamából 15 tagja az Európai Uniónak, 12 pedig tagjelöltként pályázik az unióhoz való csatlakozásra.2 Az összes többi országnak két- vagy többolda­lú programokon keresztül van kapcsolata az unióval. Hans van der Broek, az Európai Bizottság tagja 1998. január 29-i beszédében, melyet az Európa Tanács Parlamenti Köz­gyűlésében mondott, az alábbiakat emelte ki a két intézmény kapcsolatáról: „Az Európa Tanács és Parlamenti Közgyűlése megbecsült partnerei az Európai Uniónak. Az Európa Tanács bővítésének azon célja, hogy kontinensünk minden orszá­ga tagja legyen, nagyban segítette az állampolgárok képviseleti lehetőségét. Minden európai uniós tagország és jelölt tagja egyben az Európa Tanácsnak is, mely fokozza a két szervezet közötti együttműködést. Az Európa Tanács felbecsülhetetlen mértékű tá­mogatást nyújt az Európai Unióba belépni szándékozó országoknak, amennyiben jog­rendszerüket a miénkhez közelíti. Az Európa Tanács szerepe különösen fontos a de­mokrácia elősegítésében, az emberi jogok tiszteletben tartásában és a kisebbségvéde­lemben. Kiemelendő, hogy az Európa Tanács és az Európai Unió kritériumrendszere alapjaiban teljesen megegyezik, mivel mindkét szervezet a társadalmi kohéziót, a jog- államiságot, a demokratikus értékek védelmét, a kulturális sokszínűséget, a strukturá­lis reformokat helyezi előtérbe mint alapvető kívánalmakat."3 Valóban így van, hiszen az koppenhágai Európai Tanácson megfogalmazott kritériumokat, mint például az uniós tagság előfeltételét az Európa Tanács is megköveteli a felvételhez. Az Európai Unió és az Európa Tanács közötti kapcsolat háttere Az Európa Tanács, ellentétben az Európai Unióval, kormányközi szervezet. Ebből kö­vetkezően nem alkothat tagállamaira nézve kötelező erejű jogszabályt, legfeljebb aján­lásokat fogalmazhat meg. Ez, mint később látni fogjuk, döntően befolyásolja politikái súlyát. Mint ahogy azt Jósé Maria Gil-Robles, az Európai Parlament elnöke 1998. szep­tember 23-ai, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése előtt mondott beszédében han­goztatta, „az Európa Tanács nem integrálni akarja a nemzeti politikát, hanem egy olyan szintre felhozni, ami egy absztrakt módon megfelel az »európai normáknak«, azaz a Parlamenti Közgyűlés és a Miniszteri Bizottság által felállított normarendszernek. Ez­zel ellentétben az Európai Unió, amely szupranacionális jellege folytán integrál, egysé­gesít, az azonosat »fogadtatja el« a tagállamokkal". Megjegyzendő, hogy számos olyan ország is tagja az Európa Tanácsnak, amely az uniónak úgymond saját akaratából nem tagja, így Norvégia és Svájc is, minden bi­2002. ősz 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom