Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)

2002 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁZSIA - Katona Magda: Az afganisztáni politikai kibontakozás lehetősége

Az afganisztáni politikai kibontakozás lehetősége vember elején alakultak meg a törzsi tanácsok. Ezekben a Wardak, Sinwari, Mohmand és Khugiani törzsek vettek részt. A Sinwari törzs hagyományosan „királycsináló", ez a törzs taszította le a trónról Amanullah sahot, és önmagában is elég erős hozzá, hogy ha­talomra segítsen bárkit. Az Északi Szövetséghez tartozó Keleti Tanács szervezetei azonban november 14-ét követően, amikor az Északi Szövetség, pontosabban a Sura-i Nizar bevonult Kabulba, rá támadtak ezekre a tanácsokra. Az Északi Szövetség azt próbálja elhitetni, hogy táli- bok bujkálnak ezekben tartományokban és bombáztatja őket, téves koordinátákat megadva (Paktia bombázásakor több bomba pakisztáni határőrsöt talált el a Kurram ügynökségben, máskor pedig az amerikaiak az Északi Szövetségtől kapott dezinfor- mációk révén saját állásaikat bombázták Kandahárnál). Laghmanból indított támadást a pasai Hazrat Ali Dzsamiat-i-parancsnok és Kunar- ból Mohammad Zaman parancsnok, aki ugyancsak a Dzsamiat-i Iszlami tagja. Segítsé­gükkel Junusz Khalisz emberei bevonultak Dzsálálábádba, ahol Hadzsi Qadir ismét a Keleti Tanács vezetőjének kiáltotta ki magát. A város utcáin a fegyvereseik farkassze­met néztek egymással, de mivel a törzsi tanácsok harcosainak csak könnyűfegyverze­tük van, Khaliszék pedig tankokkal vonultak be, a törzsi harcosok Dzsálálábádból visszavonultak a hegyekbe. Wardakból, Maidan Sahrból a tálibok elleni harc ürügyén űzték ki e törzsi tanácsokat. Nangarhart is ezért bombáztatják, bár Oszama bin Laden nyilvánvalóan már régen nem tartózkodik a Tora Bora barlangjaiban. Az Északi Szövetség egyik vezetője, Iszmail Khan Kandahár megtámadásával fe­nyegetőzött. Kandahámál Hamed Karzai vezetésével a Popalzai törzs kelt fel, más­részt pedig Gul Aqa Serzai volt kandahari mudzsahed kormányzó, a Nurzai törzs ve­zetője és Aref Khan Nurzai folytattak hadműveleteket a kandahari tartományban, majd átállt Mullah Naqibullah Acakzai tálib vezető is. Az Acakzai-Nurzai helyi törzsi ellentétek a kandahári bevonuláskor zavargásokba torkolltak. Kandahár elestét megelőzően Uruzgan, Helmand és Zabol tartományokból is a helyi törzsek űzték ki a tálibokat. Kandahár a tálib mozgalom bölcsője volt. 1994 novemberé­ben elsőként Kandahárt sikerült elfoglalniuk. (Ezt úgy is interpretálják, hogy a pakisztá­ni titkosszolgálat az ISI már az 1980-as évek óta arra törekszik, hogy megváltoztassa a történelmi főváros, a volt királyi székhely Durrani jellegét Ghilzai arculatúra)9, innen uralták csaknem egész Afganisztánt hét esztendeig és törvényszerű volt, hogy itt is fejez­zék be megszállásukat. A tálib mozgalom gyors összeomlása amiatt következett be, hogy igen heterogén és mélységesen megosztott, fragmentált mozgalom volt, amely korántsem volt olyan el­tökélten fanatikus, mint gondolták róla, vagy legalábbis ez csak az idegenekre volt jel­lemző, akikkel szemben azonban egyre nagyobb ellenszenvet táplált a helyi lakosság. A tálibmozgalom katonai gerince azonban a legkevésbé sem volt motivált a harcok folytatásában. 2002. nyár 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom