Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁZSIA - Katona Magda: Az afganisztáni politikai kibontakozás lehetősége
Katona Magda felettébb elégedetlenek. Komoly ellentét feszül a heráti Iszmail Khan és a Sura-i Nizar között is. A szövetség az alábbi szervezeteket foglalja magában. 3.1.1. Dzsamiat-i Iszlami (Iszlám Szövetség) Vezetője Burhanuddin Rabbani, aki a kabuli egyetem teológiai tanára volt. Tádzsik nemzetiségű, a badakhsáni hegyvidék szülötte. Rabbani, Hekmatiar és Maszud együtt kezdtek rendszerellenes, iszlám megmozdulásba a kabuli egyetemen még a királyság idején. Miután 1974-ben eltávolították őket az egyetemről, szűkebb pátriájukban kíséreltek m£g felkelést, majd Pakisztánba menekülve együtt alapítottak pártot. 1980-ban, amikor megszervezték a peshavari mudzsahed szervezeteket, az úgynevezett, tanzi- mokat, különváltak útjaik. Gulbuddin Hekmatiar megalapította saját, pastu bázisú, Hezb-i Iszlami (Iszlám Párt) nevű szervezetét. Noha a Dzsamiat-i Iszlamihoz régi vágású pastu mudzsahed parancsnokok is tartoztak (a Dzsamiat tagja volt többek között a kandahari Mullah Naqibullah Acakzai és a laghmani, pasai Hazrat Ali parancsnok a Keleti Tanács katonai vezetője), később egyre jobban tisztult a szervezet etnikai arculata, ami végül tádzsik profilú lett. A heráti Iszmail Khan jelenleg a Dzsamiat-i Iszlami legbefolyásosabb parancsnoka, a konzervatív mudzsahed parancsnoki garnitúrához tartozik. Tádzsik nemzetiségű. Az 1979-es heráti felkelésben tűnt ki példátlan kegyetlenkedésével. A zendülés idején a heráti helyőrség századosa volt, meggyilkoltatott egy szovjet geológusexpedíciót, levágott fejüket karóra szúrva tűzette a heráti citadella ormára, és azzal lázított, hogy „szovjet katonai tanácsadók" voltak, holott éppen a heráti felkelés, a mudzsahedek brutalitása késztette az akkori vezetést arra, hogy első ízben folyamodjon a Szovjetunió katonai segítségéért. Az öt orosz mellé a várfalak ormára több száz levágott fej került, a helyőrség pastu tisztjeié, a városi tanács, a tartományi pártbizottság tagjaié, köztük nőké is. A heráti zendülésben mintegy ötezer iráni ügynök vett részt afgán ruhában. A felkelés során Iszmail Khan mintegy négyezer pastut élve buldózereztetett el. A harcokban a heráti helyőrség teljesen megsemmisült. A teheráni kormány vesztegette meg a tálibokat, hogy hagyják Iszmail Khant Iránba szökni börtönükből. Iráni kötődése jelenleg is erős. Teherán nehéz helyzetben volt a háború kezdetén. Elítélte Amerika háborúját, de nyütan nem azonosíthatta magát sem a terroristákkal, sem a tálibokkal, ráadásul 2001 őszén az iráni iszlám rezsim fennállása óta a legnagyobb belpolitikai válsággal szembesült. Felülkerekedve nehézségein, Irán a Hérát és Helmand térségében Iszmail Khan szervezetét a pastuk elűzésére, az ellenük elkövetett atrocitások folytatására biztatja és minden erejével destabilizálni igyekszik az ideiglenes Karzai-kormányzatot. 3.1.2. Ahmad Sah Maszud Sura-i Nizar (Védelmi Tanács) szervezete Eredetileg a Dzsamiat-i Iszami milíciája gyanánt jött létre a Pandzssir völgyének védelmére a szovjet megszállás elleni harc során. Ma is úgy viszonyul a Dzsamiathoz, 64 Külügyi Szemle
