Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁZSIA - Katona Magda: Az afganisztáni politikai kibontakozás lehetősége
Az afganisztáni politikai kibontakozás lehetősége shani, wartang) népcsoport él a pamíri korridorban. Keleten dard (nurisztáni vagy kafir) csoportok élnek. A pashai és tirahi csoportok és az ormuri és paracsi etnikum átmenetet alkotnak a kelet-iráni és az ind népek között. A tádzsikok, hazarák, csarajmakok, mogolok, qizilbasok ma már mind dari nyelvűek. Északon egyik nemzetiség sem él kompakt tömbben. Kunduz térségében található a legnagyobb északi pastu enklávé. Ezért Afganisztán megosztása kivitelezhetetlen, nem lehetne szétdarabolni, mint Jugoszláviát. Tádzsik-darinak a közép-ázsiai perzsát nevezzük. Az etnikum neve tádzsik, a nyelv neve dari. (Tádzsikisztánban 1941- ben áttértek a cirill abc-re, azt használták 1941-ig, ezért ott a nyelvet is tádzsiknak nevezték). Afganisztán első hivatalos nyelve 1933-tól a pastu a dari mellett. Vallás és etnikum szétválaszthatatlan és sokszor a nyelvnél erősebben utal az etnikai hovatartozásra. Szunnita muszlimok a pastuk, tádzsikok, üzbégek, tükmének, aj- makok és dard népcsoportok. Tizenkét imámos síiták a hazarák és a qizilbasok. Hét imámos, vagyis iszmaelita síiták Baghlan térségében élnek valamint ilyenek a badakhsáni hegyvidék és a Pamir kelet-iráni etnikai csoportjai. Nagyobb városok: Kabul, Hérát, Mazar-i Sarif, Kandahár és Dzsálálábád. A fővárosnak kétmillió lakosa van, a zömmel pastuk, de tádzsikok, hazarák, qizilbasok és indusok is élnek Kabulban. A hazaráknak Nyugat-Kabulban külön kerületeik vannak, amelyek részben azonosak a régi qizilbas kerületekkel (Kart-i Szeh, Kart-i Szakhi, Dzsamal Mina, Avsar és Csindawal). Nyugaton helyezkedik el Hérát városa tádzsik, perzsa, afgán (pastu) és qizilbas lakossággal. A város körül csarajmak és afgán falvak találhatók, ahol pastu nomádok legeltetnek szezonálisan. Irán történelmi álma megkaparintani a heráti tartományt, de a perzsa kultúrájú ősi várost, a Timuridák központját afgán települések veszik körül és afgánok (pastuk) laknak a határsávban is. Ugyancsak soknemzetiségű északon a balkhi tartomány és központja, Mazar-i Sarif nagyváros. Lakossága üzbég, türkmén, tádzsik, afgán és hazara. Az északi tartományokba a XIX. századtól folyamatosan telepítettek be pastukat, ma már nagy számban élnek északon is. Az északi régióban Kunduz térségében található a legnagyobb pastu enklávé. Délen Kandahár, a régi főváros, az afgán államiság bölcsője. Minden jelentős történelmi folyamat, számottevő mozgalom innen indult ki. A Durrani nyugati pastu törzs- szövetség és történelmi riválisa a Ghilzai törzsszövetség törzsei egyaránt élnek a térségben. A Durrani törzsszövetség Zirak és Pandzspai csoportokra oszlik: a Zirak csoportba a Barakzai, Mohammadzai, Szadozai, Acakzai, Popalzai és Alikozai törzsek tartoznak. A Szadozai és Popalzai törzsek között harcok dúlnak. A Pandzspai csoportba a Nurzai, Alizai, Iszhaqzai, Maku és Khugiani törzsek tartoznak. A Nuorzai és Acakzai törzsek között is mély ellentétek feszülnek. A királyi dinasztiák a Mohammadzai Durrani törzsből kerülnek ki. Az Alekozai Durrani törzs nyugatabbra, Héráitól déli irányba, Farah térségéig található, míg az Acakzai, Nurzai és Popalzai törzsek Kandahár és 2002. nyár 57
