Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁZSIA - Katona Magda: Az afganisztáni politikai kibontakozás lehetősége
Katona Magda megússzák, előbb-utóbb velük is végezni fognak.3 A tálibok végül az előre menekülés mellett döntöttek, és mivel Bin Ladenék átvették és továbbfejlesztették az Irán-barát szervezetek által régóta tervezett, amerikai földön végrehajtandó merényleteket, az Egyesült Államokba telepített alvó al-Kaida ügynökök csak a megfelelő zöld jelzésre vártak. Idézzük fel mindenekelőtt azokat a történelmi tényezőket, amelyek következtében idáig fajultak az események. 1. Történeti áttekintés 1.1 Nagyhatalmi érdekek kereszttüzében Igen fontos körülmény, hogy Afganisztán soknemzetiségű ütközőállam, amelyet nagyhatalmi érdekek metszéspontján mesterségesen hoztak létre, és ma is a területén keresztül húzódik az érdekövezetek határa. Afganisztán Ázsia szívében található, abban a térségben, amely a nagyhatalmak és a térség regionális hatalmainak érdekövezetei határán, azoknak ütközéspontjában helyezkedik el. Nyugati szomszédja Irán, északon Türkmenisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán, keleten és délkeleten Pakisztán. Északkeleten Kínával is határos. Területe elszigetelt hegyvidék, ahol izolált helyi hatalmi központok funkcionáltak a központi hatalomtól többé-kevésbé függetlenül. A központi hatalom mindig gyenge volt, és sohasem tudta kiterjeszteni befolyását az ország egészére. Az angol-orosz hatalmi játszma eredménye gyanánt, miután Afganisztán két háborúban (1848-49 és 1878-80) visszaverte a brit gyarmati terjeszkedést, a mai Afganisztán területe ütközőállamként („buffer state") jött létre, elválasztandó egymástól a XIX. században egymással a térségben gyarmati vetélkedést folytató cári Oroszországot és a brit birodalom indiai gyarmatait. 1871-ben a Goldsmid-szerződés délen megosztotta Beludzsisztánt, 1887-ben északon angol-orosz szerződés jelölte ki Afganisztán észak- nyugati határait, elválasztva a cári Oroszországhoz tartozó türkmén sztyeppékét, a Perzsa-Khoraszánt Afgán-Khoraszántól. Afganisztán északi és nyugati határát a Murg- hab-Heri Rud-Zulfagar folyók mentén jelölte ki, Herátot végleg Afganisztánnak juttatva. 1891-ben a Holdich-egyezmény az ország nyugati határát délen Kuhaktól északon Kuh-i Malik Szijahig jelölte ki. 1893-ban választotta el Afganisztánt a brit-indiai gyarmati birtokoktól a Durand-vonal, nyitva hagyva a független törzsi sáv hovatartozásának kérdését. 1895-ben pedig, miután Oroszország annektálta a kokandi kánságot, annak területéből Afganisztánnak juttattak a Pamírban egy folyosót a Wakhan-folyó völgyében, amely révén Kínával is határos. Mindezek következtében létrejött egy soknemzetiségű mesterséges ország. A Hin- dukustól északra olyan területek kerültek Afganisztánhoz, amelyek történelmük során korábban sohasem vagy csak rövid ideig tartoztak hozzá, míg az államalkotó nemzet, 48 Külügyi Szanle
